Hétfőn, a munka Amerikában ilyenkor tartott ünnepén keményen dolgozott Trump elnök, Pence alelnök, illetve a Biden-Harris páros. Négyévente hagyományosan ekkor kezdődik az „igazi” elnökválasztási kampány, amikor a jelöltek országjárásra indulnak és a kulcsállamokat elárasztják a politikai hirdetések. Nem mintha Trump eddig mást csinált volna – az amerikai elnökök közül egyedüliként már beiktatásának napján bejegyeztette újraválasztási szándékát.
A hivatalban lévő elnök általában pénzügyi előnyben van, ám a Republikánus Párt által másfél év alatt felhalmozott 1,1 milliárd dollárból nyár közepére 800 millió kézen-közön elpárolgott és éppen most kell meghúzni a nadrágszíjat. Ehhez képest Joe Biden csak augusztusban 365 millió dollárt kalapozott össze. A demokrata párti kihívó a hónap második felében csaknem 36 milliót költött tévéhirdetésekre, míg a Trump kampány csupán 4,8 milliót. Utóbbiak ezt azzal magyarázták, hogy inkább ajtóról-ajtóra járó aktivistáikra koncentráltak, a hiányzó pénz pedig még be fog folyni.
Az idei verseny eddig elég unalmas: a frontok befagytak, Biden egész nyáron át 7-9 százalékkal vezetett. Trump kizárólag alacsonyan képzett, fehér, férfi törzsszavazói megtartására koncentrál, az ő félelmeiket igyekszik táplálni. Jellemző módon azzal dicsekedett, hogy a középosztály elővárosaiban leállította a szociális lakhatási programot – ami alig burkoltan a feketék beköltözésének akadályozását jelenti. Azon van, hogy Bident szélsőségesnek és gyengének tüntesse fel, csakhogy arra eddig nem ragadtak rá a hozzávágott jelzők. A támadás fő iránya ezért most az alelnök-jelölt Kamala Harris szenátor – annál is inkább, mert nő és fekete.
Trumpnak nagyon fáj, hogy a múlt héten az elevenébe találtak. Az Atlantic folyóirat honlapján megjelent cikk több olyan esetről számolt be, amikor az elnök az amerikai katonák önfeláldozásán értetlenkedett és tiszteletlenül beszélt a veteránokról. Például, amikor felmerült, hogy francia mintára díszszemlét szeretne, megjegyezte, hogy azon ne vegyenek részt a végtagjaikat veszített veteránok, mert „az amerikaiak azt nem akarják látni”. Trump a hét végén nem csak a folyóiratot és a cikk szerzőjét ostorozta, de személyeskedő támadást intézett az Apple-alapító Steve Jobs özvegye ellen is, aki három éve megvette az Atlanticot.
A katonai téma annyira „beakadt”, hogy az elnök a józan ésszel dacolva hétfőn is szóba hozta, amikor a Fehér Ház lépcsőin sajtótájékoztatónak álcázott kampánybeszédet tartott. Ez utóbbival a republikánus jelöltállító konvenció itteni rendezvényei után ismét felrúgta azt a hagyományt, hogy a hivatalban lévő elnök nem használja direkt választási célokra „az emberek házát”. Trump ezúttal azt mondta, hogy az egyszerű katonák szeretik, csak a fegyveres erők irányítói nem, akik folyton háborúzni akarnak, hogy örömet szerezzenek a bombák és repülőgépek gyártóinak. Az elnök látszólag megfeledkezett arról, hogy ő jelölte a Pentagon élére Mark Espert, aki korábban a Raytheon nevű hadiipari óriásvállalat kormánykapcsolatokért felelős alelnöke volt. A védelmi miniszter és a fegyveres erők más vezetői az utóbbi hónapokban ismételten ellenálltak annak, hogy Trump belerángassa őket a belpolitikai csatákba.
Joe Biden, akit Trump hétfőn egyebek között ostobának nevezett, rögtön meglátta a kínálkozó lehetőséget. Egy pennsylvaniai szakszervezeti székházban tartott beszédében amerikaiatlannak mondta Trumpot, amiért az lúzereknek és pancseroknak nevezte az elesett katonákat: „Bocsánat, ha közel járok ahhoz, hogy kijöjjek a sodromból, de az az igazság, hogy aki így beszél a veteránjainkról, annak nem szabadna az Egyesült Államok elnökének lennie, és pont.”
A munkáscsaládból származó Biden a Trump-szavazók egy másik csoportját is megcélozta, amikor méltatta a szakszervezetek szerepét. Összehasonlításul: a Wisconsin nyugati részén kampányoló Mike Pence alelnök a munka ünnepén egyszer sem ejtette ki a száján a „szakszervezet” szót. Az államot négy éve Trump egy százaléknál kisebb különbséggel nyerte el és a legtöbb választási modell szerint idén is fontos csatatér. Ennek megfelelően a liberális oldal is komoly erőket vet be, Kamala Harris hétfőn Kenoshába látogatott, ahol többek között az augusztus végén egy fehér rendőr által megnyomorított fekete Jacob Blake családjával találkozott. A múlt héten ugyanezt Biden is megtette, míg Donald Trump ottjártakor megelégedett egy fekete lelkésszel folytatott telefonbeszélgetéssel.
