Gyakran hangoztatott történelmi műveltsége ellenére úgy tűnik, hogy Boris Johnson nem ismeri a szerződések kötelező betartására vonatkozó, ősi "pacta sunt servanda" elvet. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások kedden kezdődő nyolcadik fordulója előtt baljós jel, hogy a brit kormány meg kívánja változtatni az EU-val még a múlt év december 12-i parlamenti választás előtt elfogadott kilépési szerződés Észak-Írországra vonatkozó, a bonyolult határkérdés megoldását célzó részét.
Elsőként a Financial Times tárta fel az azóta megerősített tervet, miszerint az Egyesült Királyság egységes belső piacáról szóló, rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet jelentős változtatásokra készül az Észak-Írországnak nyújtható állami támogatással és a Nagy-Britanniába szállított árucikkek elvámolásával járó papírmunkával kapcsolatban. Az ősszel esedékes, a költségvetést törvénybe iktató pénzügyi törvény pedig az illetékekre vonatkozó rendelkezéseket készül módosítani.
A most Londonban sorra kerülő EU-UK megbeszélések előtt a brit fél kevés lehetőséget hagyott az optimizmusra. Lord (David) Frost, a brit delegáció vezetője, majd Dominic Raab külügyminiszter jelezte, hogy a szigetország nem enged és "inkább megállapodás nélkül csapja be maga mögött az EU ajtaját, mintsem vazallus államként éljen tovább". Frost még Theresa May volt kormányfőn is rúgott egyet, amikor úgy fogalmazott, hogy "Johnson csapata egy olyan kormány után jött be a képbe, amelyik Brüsszellel farkasszemet nézve elsőként pislogta el magát, amiből kiderült, hogy csak blöfföl".
A kormányfő hétfőn nyilvánosságra hozott állásfoglalásában határozottan kijelenti, hogy az Európai Tanács október 15-i csúcsértekezlete előtt megállapodásra kell jutni, különben a tárgyalópartnerek kifutnak az időből. Mint mondta, ha addigra nem sikerül dűlőre jutni, nem tudja elképzelni, hogy megszületik a szabadkereskedelmi egyezmény. „Ebben az esetben ezt tudomásul kell venni és tovább kell lépni". A miniszterelnök annak ellenére "megfelelő kimenetelnek” tartja a megállapodás nélküli távozás forgatókönyvét, hogy tisztában van annak az üzleti életre gyakorolt kezdeti káros hatásával.
Boris Johnson úgy gondolja, hogy átfogó megegyezés híján hasonló, szűkebb kereskedelmi megállapodásokat fog kötni az EU-val, mint tette Ausztráliával. Az Egyesült Királyság szerinte "fel fog virágozni annak eredményeként, hogy a világ minden országával együttműködési szerződéseket írhat alá". A kormány kész az "ésszerű" kooperációra az EU-val olyan gyakorlati kérdésekben, mint a légiközlekedés, a teherszállítás, vagy a tudomány. Amire nem hajlandó, az a "független államiság alapelveit érintő kompromisszumok".
Mára nyilvánvaló, hogy a felek a halászati kvóták és a brit gazdaságnak nyújtott állami szubvenció miatt nem tudnak megegyezni. A szubvenció brit szempontból elengedhetetlen, ha a Konzervatívok a világjárvány közepette is megpróbálják tartani választási ígéreteiket, különösen azt, ami a társadalmi egyenlőtlenség enyhítésére és az elmaradott régiók felzárkóztatására vonatkozik. A britek egyezség nélküli „kizuhanása”, illetve a kilépési paktum megváltoztatása viszont katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Királyság mai formájában való fennmaradása szempontjából, lendületet adva a skóciai függetlenségi törekvéseknek.
Boris Johnsonnak a Brexit csak az egyik, fejfájást okozó problémája. Egészségügyi minisztere, Matt Hancock hétfőn reagált a koronavírusos megbetegedések számának meredek emelkedésére a szigetországban. Vasárnap május 22-e óta először diagnosztizáltak háromezer új esetet. A pozitív tesztet produkáltak harmada 20-29 év közötti fiatal, így érthető a tárcavezető aggodalma, hogy az egyetemi oktatás kezdetével és a karanténba, illetve a szociális távolságtartásba beleunt ifjúság fegyelmezetlenségével beüthet egy második Covid-19 hullám.
