– Ezeréves keresztény államiságunk történetében voltak daliás idők és sorscsapások is: az igazság mindig a mi oldalunkon volt, de az erő kevesebbszer. Tudjuk, hogy az igazság továbbra is velünk lesz, de erő kell, hogy be is tudjuk azt bizonyítani – írta a Népszavának küldött válaszában Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója, mi inspirálta azt a nagyszabású kampányt, ami az elmúlt napokban indult a kormánypárti médiában, s amelynek tételmondata: "együtt tesszük naggyá a Kárpád-medencét". Az egyik hirdetésen például első világháborús, szuronnyal rohamra induló honvédek láthatók. A lapunk által megkeresett történész szerint érthetetlen, miért gondolják azt, hogy egy ilyen kultúrfölényes kampánnyal meg lehet nyerni a szomszédos népeket.
A honvédeket ábrázoló reklám felirata: „igazság, erő, felemelkedés, együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!”. A szlogen és a kép között némi ellentmondás feszül, hiszen középiskolás történelmi tanulmányainkból is tudhatjuk, hogy a háborúban olyan nemzetek ellen is harcoltunk, amelyek tagjai jelentős számban éltek a történelmi Magyarország határain belül, s ez felerősítette elszakadási vágyukat.
– Nem hiszem, hogy ilyen hozzáállással lehetne partnernek megnyerni magunknak az itt élő más népeket – mondta Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója. Egyébként készült egy patetikus videó is, amelyben egy Pilisben kiránduló családot láthatunk, miközben a magyar történelem fontosabb eseményei villannak be lassú vontatott narrációval kísérve. „Küldetésünk volt. Az idegen birodalmak gyűrűjében mi őriztük a Kárpát-medencét egy vérből valóként, nemzetként. (…) Száz évvel ezelőtt végleg el akartak törölni minket a föld színéről, és hiába vártuk a felmentő sereget, míg rá nem jöttünk, hogy mi vagyunk azok, akikre vártunk” – hangzik el a filmben. Egry szerint ez azt sugallja, hogy Trianon a Kárpát-medencei népek közös katasztrófája volt, aminek egyik eredője, hogy a Nyugat megpróbálta gyarmatosítani a térséget. Ezt ellensúlyozandó, a magyarság hivatott arra, hogy a vezetésével ismét elérje a térség régi dicsőségét.
Bár látszólag ez egy civil szervezet kampánya, valójában az Alapjogokért Központ a kormány történelemszemléletét propagálja. Ugyanezeket a szlogeneket hangoztatta Orbán Viktor is június 6-án Sátoraljaújhelyen egy Turul szobor avatásán is. Szánthó elismerte, hogy a miniszterelnök "az igazság erő nélkül keveset ér" tételmondatát beemelték a kampányba. Mi több, a Népszava több fideszes forrásból úgy értesült, a mostani kampány állításai jelentették volna a kormányfő szokásos nyári útmutató beszédének gerincét. Csakhogy a koronavírus miatt az idei tusnádfürdői előadása elmaradt, majd miután az egyik szervező, Hollik István tesztje pozitív lett, az augusztusi Tranzitot, és a szeptemberi jobboldali értelmiségi fesztet, a kötcsei találkát is lemondták.
Ám úgy tudjuk, kommunikációs stábja most azt fontolgatja, hogy egy hosszabb közmédiás interjúban osztja meg a nagyközönséggel a gondolatait Orbán. Az elmaradt nyári beszéd egyik fő eleme forrásaink szerint az lett volna, hogy a magyarság dominálta évszázadokon keresztül a Kárpát-medencét, és a miniszterelnök arra törekszik, hogy ez ismét így legyen a környező népekkel együttműködve. Ebben egyébként nincs új, már a tavalyi évértékelőjében azt hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátumot követő „száz év magány” véget ért, kormányzása történelmi fordulatot hoz.
