Azon lepődtem volna meg, ha más ítélet születik - mondta keserűen felvidéki ismerősöm az általános döbbenetet kiváltó ítélet kapcsán, amely nem találta bizonyíthatónak a Jan Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolását megrendelő milliárdos bűnösségét. Nem ő az egyetlen. Szlovákia lakossága most megerősítve látja az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán megrögzült bizalmatlanságát és hiszi rendületlenül, hogy „pénz beszél, kutya ugat”, a szlovák igazságszolgáltatás pedig a maffia zsebében van.
A Speciális Büntetőbíróság nem azt mondta, hogy nem bűnös a megrendelőnek tartott milliárdos, hanem azt, hogy nem áll rendelkezésre cáfolhatatlan bizonyíték ennek alátámasztására. A Legfelsőbb Bíróság minden bizonnyal visszautalja az ügyet, és nagy valószínűséggel az új bizonyítékok fényében – no meg az országos felháborodás nyomására – az ítélet is változni fog. Ám ez már aligha változtat az emberek véleményén. Uniós szinten különben is Szlovákiában a legalacsonyabb az igazságszolgáltatásba vetett bizalom.
Van azonban egy másik oldala is a kérdésnek. Elég sok amerikai bűnügyi filmet láthattunk mindnyájan, ahol visszatérő téma, hogy a jogilag nem támadhatatlan úton szerzett bizonyíték nem használható fel, bármennyire nyilvánvaló annak hitelessége. Jogállamban ez a normális, ellenkező esetben semmi nem tudja garantálni a manipuláció és a manipulált közvélemény nyomására hozott döntést. Közelről láthattuk a szlovák döntés ellenkezőjét is az elmúlt években, amikor Romániában a Korrupcióellenes Ügyészség a titkosszolgálattal karöltve szerzett, megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján küldte rácsok mögé közszereplők sorát. A közvélemény ünnepelt, a legtöbbjük valóban bűnös is volt. De csak a legtöbbjük.
A jogállamiság is olyan, mint a demokrácia: macerás, de nincs nála jobb.