kosárlabda;

- NBA a Dózsa György úton

Újra lesz minőségi kosárlabda Budapesten, legalábbis ezt ígéri az ország legrégebbi és legújabb akadémiájának együttműködése.

„A Honvéd az életem része, a karrierem fontos állomása, hiszen itt kezdtem kosárlabdázni és az első sikereimet is itt értem el, ezért szoros érzelmi szálak fűznek a klubhoz” – érvelt az origóhoz való visszatérés mellett Dávid Kornél, az első és ez idáig egyetlen magyar kosaras, aki játszott az NBA-ben. Előzményként a napokban együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Honvéd államilag akkreditált kosárlabda-akadémiája és a Dávid Kornél nevével fémjelzett székesfehérvári kosárlabda-akadémia. A Dózsa György úti visszatérés így érzelmileg nem volt kérdéses, legfeljebb annak mikéntje. Illetve kiderült, az sem: „Báder Márton a Honvéd szakmai igazgatójaként vesz részt a projektben, ami megkönnyítette a folyamatot. Játékosként itthon és külföldön is elismert kosaras volt, s noha nem beszéltünk naponként, de tartottuk a kapcsolatot. Tudtuk egymásról, hogy hasonlókép gondolkozunk a kosárlabdáról, nem kellett túlgondolni és sokat beszélni erről. Elhatároztuk, hogy összetesszük, amink van” – elevenítette fel Dávid Kornél az első lépéseket.

A magyar kosárlabda utánpótlás óriási lehetőséget kapott: az ország négy helyszínén indultak el az államilag akkreditált akadémiák, melyek működésétől az utánpótlásképzés reformját várja a sportági vezetés. Ezek egyik helyszíne a Budapesti Honvéd, amely igényt tartott a Székesfehérváron Dávid Kornél révén húsz éve működtetett akadémia tapasztalataira.

A sportágban megvan a változtatás vágya, a kérdés, hogy ez mikor lesz érezhető. Hát nem most. „Az akadémiai képzésnél és az utánpótlás-nevelés egészében a türelem a legfontosabb. De általában ez van meg a legkevésbé” – jelezte Dávid, hogy a képzés reformjának eredményei nem holnap fogják megváltani a sportágat. „Ezen a területen évek munkája kell ahhoz, hogy egy tehetség befussa azt a pályaívet, ami megilleti. A nevelés és fejlesztés közben pedig a gyerekkel együtt számtalan buktatót kell leküzdeni”.

A tehetségek megfelelő menedzselése az edzői kar feladata, de még önmagában ez sem elég, mert a megfelelő szaktudást egy komplex rendszerbe kell illeszteni. A felépített struktúra vége a válogatottság, mondta Dávid Kornél, aki szerint a megszerzett tapasztalat és tudás viszonylagos, mert a sportág folyamatosan fejlődik, ezért állandó változásban van. Igyekeznek nem csak követni ezeket, hanem, ha lehetőség adódik, akkor szeretnék egynémely téren meg is előzni a nemzetközi trendeket. A Honvéd a legsikeresebb magyar klub volt a sportágban, ezt a tradíciót úgy kívánják ápolni, hogy közben felépítik az új utánpótlás bázist.

A két akadémia szakmailag közös program mentén dolgozik, ehhez mindkét edzői kar igazodik. „A fiatalok körében népszerű az NBA, sok gyerek álma, hogy ott játsszon. Ez a cél viszont rengeteg lemondással jár, ha valaki ezért nem tesz eleget, akkor csak az álmodozás és a csalódás marad. Egy gyereknek még a saját korosztályában is nagy kihívás a következő szintre lépni, de ha ez a vágy és eltökéltség megvan benne, akkor az mindent felülíró hajtóerő lesz” – mondta az NBA egyetlen magyar kosarasa, akinek meggyőződése: sok ilyen gyerek van, „efelől nincsenek kétségeim”.  

Amerika buborékjaNem csupán a profi kosárlabda-bajnokság nívója, de a körítése is sajátságosan amerikai: a fertőzésveszély elkerülése érdekében a floridai Disney World szórakoztató központban folytatódott a vírus tombolása miatt 141 napra felfüggesztett bajnokság. A liga Orlandóban egy mindentől izolált „buborékba” terelte az összes érdekelt csapatot, amelynek létrehozása 170 millió dollárba (50 milliárd forintba…) került. A július elején beköltözött játékosok és edzők a szabadidejüket golfozással, horgászással, hajózással, bowlingozással, illetve sétával ütik el. A Disney Worldben a kosarasoknak naponta háromszor az ajtójuk elé teszik a biológiailag lebomló tányérokkal, egyszer használatos evőeszközökkel kiegészített ételcsomagot. Nincs közösködés, egy szobában csak egy játékos lakik. Az NBA kifejlesztett egy okostelefonos applikációt, amely arról (is) tájékoztatja a buborékban élő játékost, hogy melyik közösségi térben épp hányan tartózkodnak és milyen távolságra kell lenni a többiektől. Magyarországon ilyen „veszély” nem fenyegeti az élsportolókat, ámbátor egyre nehezebb elképzelni, hogy például a kézilabda Bajnokok Ligája egy hét múlva ugyanúgy folytatódik, mintha nem lenne vírus, és a csapatok szabadon utazgatnak a kontinensen. Lehet, az európai szövetség egyelőre nem reagál a vírus második hullámára, de nem lennénk meglepve, ha a jelenleg érvényes BL-lebonyolítási rendet végül az amerikai buborékhoz hasonló megoldás váltaná ki. De arra biztos nem fognak 50 milliárd forintot költeni.

A brit Lewis Hamilton lett a második, míg a Red Bullal versenyző, thaiföldi Alex Albon a harmadik.