Nem tekinti legálisnak az Egyesült Államok extrateritoriális szankcióit, a német kormány be fogja fejezni az Északi Ármalat-2 gázvezeték megépítését, biztosította hallgatóit Angela Merkel Stralsundban. Legutóbb múlt pénteken, a Berlinben kezelt orosz ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij ügye kapcsán szögezte le sajtótájékoztatón a kancellár, hogy az Északi Ármalt-2 egy gazdasági projekt, amelyet be kell fejezni és értelmetlennek nevezte azt összekötni Navalnij ügyével. Ugyanakkor hangsúlyozta, ellenzi az amerikai területen kívüli szankciókat.
A német kancellár saját választókerületében, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban tett látogatása során nem véletlenül beszélt hangsúlyosan az Egyesült Államok és több kelet-közép-európai ország által is évek óta bírált, Washingtonból pedig szankciókkal fenyegetett gázvezeték sorsáról, a tartomány ugyanis kiemelten érdekelt az ügyletben. Itt található például a sassnitzi kikötő is, amely a vezetékfektetésre alkalmas hajók kiszolgálásár látja el, és amelynek üzemeltetőjét, minden részvényesét és alkalmazottját a Ted Cruz, Tom Cotton és Ron Johnson amerikai szenátorok által augusztus 5-én küldött levél egyértelműen megfenyegette, amennyiben nem szünteti be ezt a tevékenységet.
A legnagyobb európai fogyasztót, Németországot a legnagyobb gázexportőrrel, Oroszországgal közvetlenül, Ukrajna megkerülésével összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni augusztus elején kilátásba helyezett újabb washingtoni szankciók éles és heves német reakciókat váltott ki. (2019 augusztusában már döntött az amerikai szenátus a projektben részt vevő európai nagyvállalatok elleni szankciókról, a szenátorok kezdeményezése ezeket bővíti tovább.) Általános német vélemény szerint az Egyesült Államok partnereivel és szövetségeseivel szemben alkalmazott extraterritoriális szankciós politikája súlyosan sérti a német nemzeti szuverenitást, a projektben részt vevő német társaságoknak küldött fenyegető levelek hangvétele és tartalma, a német vállalatokra gyakorolt amerikai nyomás helytelen és elfogadhatatlan. Heiko Maas német külügyminiszter június közepén leszögezte: a német és az európai energiapolitikát kizárólag Berlinben és Brüsszelben alakítják, nem pedig Washingtonban, Európának nem szabad megengednie, hogy zsarolják. Németország szerint az amerikai szankciók ellentétesek a nemzetközi joggal.
Felmerült az is, hogy az Európai Bizottság ellenszankciókat vezet be, de erre egyelőre nem került sor.
Washington kezdettől nemcsak ellenzi, hanem megpróbálja megakadályozni a német-orosz földgáz-projektet, attól tartva, hogy az növeli Moszkva befolyását az európai gázellátásban. Az Északi Áramlat-2 támogatói viszont úgy gondolják, hogy az amerikai aggodalom mögött nem kis mértékben érdek áll, az USA saját cseppfolyósított földgázára cserélné Európában az orosz gázt. Ami drágább és a szállításhoz szükséges infrastruktúra kiépítése is többe kerülne. A német Welt is az amerikai fellépés mögötti olaj- és gázipari gazdasági érdekekről írt augusztusban. Az „Opensecrets” portál által készített listára hivatkozva emlékeztettek, hogy az amerikai levél egyik aláírója, a texasi Ted Cruz 2018-ban az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt az amerikai olaj- és gáziparból érkezett adományoknak.
Az amerikai szankciók nemcsak Németországot sértik, összességében 12 európai ország 120, a gázvezeték kiépítésében valamilyen módon részt vevő vállalatát érinti.
Noha a német-amerikai kapcsolatokban jelenleg több igen aktuális feszültség is van – a gázvita és a kilátásba helyezett újabb amerikai szankciók mellett az ugyancsak nemrég bejelentett amerikai csapatkivonás Németországból – ennek ellenére Mike Pompeo amerikai külügyminiszter augusztus 10-13 között közép-európai látogatásába nem fért be Németország. Heiko Mass német külügyminiszter 11-én pedig orosz kollégájához, Szergej Lavrovhoz repült egyeztetni, elsősorban az Északi Áramlat-2 ügyében. A két vezetődiplomata egyetértett a gázvezeték elleni amerikai szankciók elfogadhatatlanságában. Maas leszögezte: „Németország számára a transzatlanti kapcsolatok nemcsak most, hanem sok éve kiemelkedő jelentőségűek. De nemcsak számunkra, hanem Európa számára is. A partnerek közötti szankciók helytelenek, tévutat jelentenek. Végeredményben szuverén döntésünk, hogy honnan fogjuk megvásárolni az energiahordozókat”. Hangsúlyozta, hogy egyetlen állam sem diktálhatja fenyegetések révén az Európai Unió energiapolitikáját.
A német zöldek úgy vélik, az amerikai elnökválasztás miatt mélyült el a német-amerikai államközi feszültség, azért, mert Donald Trump egyértelműen célpontnak szemelte ki Németországot.
