Az első, széleskörű iskolába járási körkép elkészítéséhez, amelyet az OMV készített, augusztusban 645 embert kérdeztek meg Magyarországon. Ennek alapján a legtöbben gyalogolnak; a megkérdezett szülők több mint harmada (35%) válaszolt úgy, hogy van olyan családtag, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka pedig autóval viszi el a gyerekét, míg 12 százalék a kerékpáros megoldást választja. A többiek rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót is bevetnek a fuvarozáshoz.
Csaknem minden tizedik válaszadó jelezte, az iskolába jutás módját szeptemberben a vírushelyzettől teszi függővé. A kisebb vidéki településen magasabb azoknak az aránya (8-11%), akik kifejezetten figyelik a fertőzések számának alakulását, és ezzel összefüggésben akár módosítják is a gyermekek iskolába utazási módját. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban csupán 2.
A felmérésből látszott, a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy- és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, aki reggelente így indul útnak. A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52, utóbbiban 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy buszozik, villamosozik. Azoknak a gyerekeknek az aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30%) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31%).
A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyen szerepel, és sokan a forgalom veszélyessége miatt viszik autóval gyermeküket iskolába. Az autós utazás melletti két legnyomosabb érvként minden második szülő azt említette, hogy amúgy is gépkocsival megy munkába, így közben elviszi a gyerekét, illetve az iskola messze van az otthonuktól.
A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a fuvarozásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének, ezt a feladatot szinte kizárólag a szülők oldják meg, ebben, a válaszok alapján egy hajszálnyival az édesanyák (48%) nagyobb szerepet vállalnak, mint az édesapák (47%). A válaszadók harmadánál pedig reggelente mindkét szülő a kocsiban van.
Csaknem minden harmadik gyerek (28%) 3-5 kilométeres ingázásra kényszerül, a diákok közel harmadának kell kevesebb, mint 3 kilométert megtennie. A közoktatásban tanulók majdnem negyede viszont 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.
