GKI;e-kereskedelem;házhozszállítás;

- A vírusidőszakban szinte mindenki online vásárolt

Az év első hat hónapjában 355 milliárd forint értékben költöttünk a hazai webáruházakban. Ez 35 százalékkal több a tavalyi első félévinél.

A koronavírus-járvány hatásaként jelentősen megnőtt az online vásárlási kedv, így gyorsult az online kiskereskedelmi szektor növekedése is: az év első hat hónapjában az összesített belföldi online forgalom meghaladta a bruttó 355 milliárd forintot, ami közel 35 százalékos bővülés 2019 azonos időszakához viszonyítva. Ez volt az elmúlt öt év leggyorsabb növekedési időszaka. Leginkább az élelmiszerek, a drogériai és háztartási cikkek, az otthon, kert- és barkácstermékek, valamint a számítástechnikai eszközök iránt ugrott meg az online kereslet – derül ki, a GKI Digital és az Árukereső.hu friss kutatásából, mely a hazánkban működő webáruházak körében készült. 

A félév eredményein belül az első negyedév 21 százalékos, míg a második negyedév önmagában is impozáns 47 százalékos bővülést produkált, ami jócskán meghaladja a GKI Digital korábbi – második negyedévre kalkulált – 34 százalékos bővüléssel számoló prognózisát.

Az online szektor látványos növekedését több termékkategória megnövekedett népszerűsége okozta. Bizonyos kategóriák online kereslete kifejezetten a járványhelyzet miatt lendült fel (élelmiszerek, tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek és egyéb FMCG termékek), míg más kategóriákban a digitális oktatás, távmunka okozott megnövekedett keresletet tavasszal (műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők).

Ahogy teltek a hetek, sorra jelentek meg újabb és újabb igények: az otthonléthez kapcsolódó bútorok, kényelmes ruházat, lakásfelújításhoz, kertrendezéshez szükséges eszközök, valamint sportszerek forgalma nőtt meg. Az online áruházakban az év első felében tapasztalható többletforgalom jellemzően három különböző vásárlói magatartás eredménye:

- Átterelődés: a megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át – részben az élelmiszerboltokból, másrészt a bezárt, vagy csökkentett munkarendben működő áruházakból.

- Előrehozott költés: a forgalom másik része tervezett, de előrehozott vásárlás: ide tartoznak például a különböző szórakoztató elektronikai cikkek (TV-k, játék konzolok, otthoni okos eszközök).

- Előre nem tervezett, extra költés: azon része az online vásárlásoknak, melyek valójában pluszt jelentettek a kereskedőknek, mert ha nem jött volna a járványhelyzet, nem kellett volna megvásárolni (ilyenek például az otthoni munkához és digitális oktatáshoz kötődő számítástechnikai eszközök, otthon is használható sporteszközök, továbbá például a jelentős mennyiségben vásárolt vitaminok, fertőtlenítőszerek, gumikesztyűk és maszkok). 

A járvány következtében leginkább az online FMCG szektor ( (Fast-Moving Consumer Goods, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) tudott bővülni. Az e körbe tartozó az online élelmiszerek, drogériai és háztartási cikkek piaca 2020 második negyedévében – április, május, június során – +84 százalékkal növelte a forgalmát 2019 azonos időszakához mérve.

A napi fogyasztási cikkek mellett látványos növekedést ért el az otthon, a lakberendezés, illetve a kert és barkács kategóriák termékei iránti kereslet is. Ez a szegmens év-év alapon +54 százalékot bővült a második negyedév során.

A legnagyobb bővülés tekintetében harmadik helyen a számítástechnikai termékek köre zárt, ennek a szegmensnek a forgalma +51 százalékkal haladta meg a tavalyi év eredményeit. 

Az online rendelések kézbesítésében a megnövekedett csomagszámok mellett az online kézbesítési preferenciák változása okozta a legnagyobb változást 2019 hasonló időszakához képest. A vírus hatására a vásárlók “visszatértek" a házhoz szállításhoz, miközben a csomagautomatákat leszámítva csökkent a csomagponti és személyes átvételek száma és forgalma.

A megnövekedett csomagszám, és a karácsonyt idéző, sőt meghaladó napi volumenek ellenére nem voltak sem a járvány elején, sem a második negyedév során fennakadások a kiszállításokban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az ágazatot évekig sújtó munkaerőhiány, egyik napról a másikra megoldódott és rengeteg kék galléros pozícióból érkeztek a logisztikai cégekhez futár-jelöltek, illetve az otthon tartózkodó ügyfelek és a kiürült utak is nagyban hozzájárultak a sikeres és gyors kézbesítéshez. 

Miután a kormány június második felében megszüntette a veszélyhelyzetet, romlottak a webáruházak mutatói is, azaz – a tavaszi felfokozott állapotról – csökkent a vásárlási kedv. A GKI Digital jelenlegi várakozásai szerint a harmadik negyedévben már nem várható az előző 6 hónaphoz hasonló, rekord magas bővülés az online szektorban.  

Spórolós félév voltAz online kereskedelem pörgése ellenére a családi költekezés összességében 9 százalékot esett a második negyedévben - írja a Blokkk.com szakportál a KSH adataira hivatkozva. A háziasszonyok 400 milliárddal kevesebbet engedtek elkölteni a spájzolós első negyedévhez képest, az előző évihez mérve pedig 300 milliárdot spóroltak a családi kasszáknak. A családi költekezés első félévi mérlege így -1,1 százalék. összegszerűen az első fél évében 10.652 milliárd forintot költöttek a családok, ami ugyan meghaladta az előző év első hat hónapjának 10.499 milliárd forintját. Ebben minden benne van, amit a háziasszonyok elkölthetnek a mindennapokban a háztartásban, a bolti költekezésen kívül például a vendéglátás, turizmus, autóvásárlás (hivatalos nyelven a háztartások fogyasztási célú kiadásai). Ugyanakkor az időközben bekövetkezett drágulásokat kiszűrve, a mennyiségben (kilóban, darabban, literben, azaz volumenben) mért költések már visszaesést mutatnak: a féléves mérleg -1,1 százalék - olvasható  a blogon.

Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel.