Ha már ott tartunk, hogy a diák vagy az apja ütni próbál, akkor mi is elővesszük a rosszabbik énünket. Végső esetben használhatunk gumibotot, könnygázsprét, bilincset, de az nem lehet cél, hogy péppé verjük a gyereket – mesélt arról Sándor, mit tanulnak az iskolaőr-jelöltek a konfliktuskezelésről a felkészítésüket célzó tanfolyamon.
A hamarosan munkába álló férfi titokban nyilatkozott a Népszavának, hiszen – a rendőrökhöz hasonlóan – az új őrség tagjai sem nyilatkozhatnak a sajtónak. A neve természetesen nem Sándor, kérésére megváltoztattuk, miután a Zsaruellátó nevű Facebook-oldal közreműködésével kapcsolatba lépett velünk. Kilétéről annyit árult el, hogy az egyik dunántúli régióban végzi a tanfolyamot közel 40 társával együtt.
– Mindig az adott helyzet dönti el, hogyan járunk el. Ha például Pistike egyest kapott, és dühében szétrúgja a padot, akkor csak felszólítjuk a cselekmény abbahagyásra – mondta Sándor, aki egyébként profinak és sokrétűnek érzi a tanfolyamot, ahol az óraadók a rendőrségtől és a Klebesberg Központtól érkeztek.
Elbeszélése alapján az iskolaőr-jelöltek polgárjogot, büntetőjogot, taktikai felkészítést, pszichológiai és pedagógiai alapismereteket tanultak. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor: arra oktatják őket, a konfliktusokat megelőzni kell. „A fő cél, hogy udvarias, de határozott fellépéssel előzzük meg a nagyobb bajt, testi kényszert csak akkor alkalmazunk, ha már elkerülhetetlen”. Sándor abban bízik, hogy a rendőrivel szinte teljesen megegyező egyenruha látványa visszatartó hatással bír majd. Ezzel együtt felkészültek a legrosszabbra: a szituációs gyakorlatokon élesben próbálták el, hogyan kell megfékezni az erőszakos diákot vagy éppen a szülőket. – Tudjuk, hogy a tevékenységünk a nyilvánosság zajlik majd, itt csak a felkészült emberek maradhatnak meg. Nem véletlen, hogy a jelentkezők több mint kétharmada kapásból kiesett – mondta a férfi.
Az iskolaőr tanári kérés nélkül ugyan nem mehet be rendet tenni egy órára, de ha szembesül az összetört bútorral, a vécében beütött tükörrel, akkor kötelessége hatósági eljárást indítani. Ennek jogi tényállása pedig rongálás vagy éppen a bűncselekménynek minősülő garázdaság. Ha ilyen esettel találkozik, az őr elsőként a helyi kapitányság Tevékenységirányítási Központját hívja fel, és csak utána tájékoztatja a történtekről az iskolaigazgatót. Az ügy ekkor a rendőrségi koordinátorhoz, tőle pedig valamelyik rendőrségi ügyosztályhoz kerül. Ha az iskola nem akar rendőrségi eljárássá duzzasztani egy helyi csetepatét, az igazgató szintén a koordinátorhoz fordulhat, hogy megbeszéljék a lehetőségeket – mondta Sándor, hogy mit tehet az intézmény egy folyamatban lévő intézkedés esetében. Ha egy tanár túl durvának ítéli meg az őr diákokkal szembeni fellépését, legfeljebb panaszt tehet feljebbvalóinál, de nem avatkozhat közbe – hiszen úgy ellene is eljárás indulna, „közfeladatot ellátó személy munkájának akadályozása miatt.”
