Történelmi rekordot döntött júliusban a forgalomban lévő készpénzmennyiség: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint már megközelítette a 7 ezer milliárd forintot, GDP-arányosan pedig a 15 százalékot. Ez tíz éves távlatban 200 százalékos ugrás, de még tavalyhoz képest is 12 százalékos emelkedés. Ezzel párhuzamosan az elektronikus pénzforgalom is folyamatosan bővül – írja elemzésében a money.hu, amely szerint ebben a „versenyfutásban” fordulópontot jelenthet az azonnali fizetési rendszer, valamint az azon belül megvalósítható fizetési kérelem várható elterjedése is.
Az azonnali fizetés március eleje óta minden banknál elérhető, azóta a 10 millió forint alatti belföldi utalások a nap 24 órájában és a hét bármely napján – így hétvégén és ünnepnapokon is – 5 másodpercen belül célba érnek. Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja, hogy a rendszer indulása utáni három hónap 30 millió átutalásának 30 százaléka éjjel, illetve hétvégén történt. Vagyis olyan időpontokban, amikor korábban a banki zárás miatt nem lehetett volna ilyen gyors pénzügyi tranzakciókat végrehajtani, hiszen a pénz csak a következő munkanapon érkezett volna meg.
Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójának vlogjából az is kiderült: az átutalások 92 százaléka az előírtnál rövidebb idő alatt, mindössze 2 másodperc alatt teljesült. Elmondta azt is: március óta 55 ezer ügyfél regisztrálta mobilszámát vagy e-mailcímét bankjánál másodlagos azonosítóként. Az azonnali fizetési rendszer másik nagy újdonsága ugyanis az, hogy akár e-mailcím, telefonszám, adóazonosító jel vagy adószám alapján is lehet pénzt utalni, azaz nem kell megjegyezni a fogadó fél hosszú bankszámlaszámát. (A másodlagos azonosító alapján csak akkor lehet pénzt küldeni, ha az adott ügyfél a bankszámlájához be is regisztrálta az adott e-mailcímet, telefonszámot.)
Szeptember 1-jétől újabb mérföldkőhöz érkezik a rendszer: bekerülhetnek az azonnali fizetések közé az addig kimaradt kötegelt vállalati utalások is, azaz például a bérkifizetések. Ezek eddig az úgynevezett napközbeni elszámolásban maradtak, vagyis nem azonnal érkeztek meg a célszámlákra. Most viszont lehetővé válik, hogy a bankok a vállalati kötegelt kifizetéseket, az értéknapos és rendszeres utalásokat is az azonnali fizetési rendszeren keresztül rendezzék. Ez azonban csak egy lehetőség, nem kötelező a bankok számára – hívta fel az mfor.hu figyelmét a jegybank. A portál körkérdésére adott banki válaszokból pedig az is kiderült, hogy mindössze három pénzintézet biztosítja majd szeptembertől a vállalati kötegelt utalások – azaz például a bérek – 5 másodpercen belüli továbbítását. A többség ezt csak későbbre, legkorábban 2021-től ígérte.
A szeptember 11-én esedékes bankszámlás nyugdíjkifizetések is bekerülhetnének elméletileg az azonnali utalások közé, ám mint azt a Magyar Államkincstár Azénpénzem.hu szakportállal közölte: ez egyelőre nem lesz így. A nyugdíjakat és a családtámogatásokat szeptemberben és az azt követő hónapokban is változatlan módon, az éjszakai elszámolási rendszeren keresztül továbbítja az államkincstár az ellátásra jogosultak számlavezető bankjainak.
Nagy reményeket fűznek a szakértők a készpénz elleni harcban a fizetési kérelmeknek is. Ezt úgy kell elképzelni, mintha pénzt kérnénk valakitől, az illető pedig eldöntheti, ad-e nekünk, azaz jogos-e a kérésünk – mindezt persze elektronikusan. Ilyen fizetési kérelmet nemcsak magánszemélyek küldhetnek egymásnak a bankon keresztül, hanem akár a közműcégek is. Egy áramszolgáltató például kiküldheti az értesítést, azaz a fizetési kérelmet az ügyfélnek, amelyet az, ha az összeget rendben találta, „leokézhat”, és ezzel már be is fizette a számlát. A fizetési kérelem így kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést jelentene a sárga csekknél. Apró szépséghiba, hogy miután a bankok számára nem kötelező ennek bevezetése, jelenleg mindössze három pénzintézet biztosítja ezt a szolgáltatást.
