Bár tavasszal több elismert külföldi lap is pedzegette, hogy a koronavírus elhozhatja az oltásellenesség végét, a Reuters és az Ipsos május végén közzétett közös felméréséből kiderült, hogy az amerikaiak negyede nem szívesen oltatná be magát. Nem mindenhol ennyire rossz a helyzet, a kanadaiak 72 százaléka például kifejezetten támogatná a kötelező védőoltást. A magyarok 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatna magának – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból.
A járvány és a vírus körüli bizonytalanságok közvetett következménye a vakcinaellenesség, melyért elsősorban az alternatív hírportálok, kampánycsoportok és (sokszor orvos)influenszerek felelősek. Az általuk közvetített téves információk, következtetések kiváló terepet adnak az összeesküvés-elméleteknek. – Ezek ugyanis akkor terjednek, amikor az emberek olyan fontos, szorongást okozó problémával szembesülnek, amely az életükre komoly hatással van, és az erről szóló információk ambivalensek, ellentmondásosak – mondta Krekó Péter. Az összeesküvés-elméletekkel ezek a gordiuszi csomók könnyen kettévághatók. A másik, hogy jobban szeretjük azokat a megoldásokat, ahol konkrétan felelőssé tehető valaki. Az, hogy például a COVID-19 járvány a véletlen szülötte – mondjuk egy Vuhanban rosszul elkészítetten az asztalra került tobzoskától/denevértől indult –, valóban félelmet, szorongást kelt, tulajdonképpen érthetetlen. Viszont ha jól bejáratott ellenségekre tolhatjuk az egészet, úgy tűnhet, felfoghatóvá válik a megemészthetetlen jelenség. Nem esik jól a tudatunknak, hogy ilyen kontrollálhatatlanul bármikor megeshet.
Amikor valaki egy ténynek beállított tudományos eredményben hisz, amit később ellenérvekkel könnyedén cáfolnak – ilyen volt az egyik legmakacsabb lényegében csalásra épülő elmélet, miszerint az MMR-vakcina (kanyaró, mumpsz, rubeola ellen) autizmust okoz –, nehéz feldolgoznia, hogy milyen hiszékeny is volt. Inkább marad nézete mellett, torzítja a valóságot, hogy ne kelljen szembesülnie azzal, hülyét csinált magából – tette hozzá Hanula Zsolt.
A megtévesztő elméletek csokrába tartozik egy orvos tanulmánya is, aki kétségbe vonja a vírus veszélyességét. Ezzel kapcsolatban Kemenesi Gábor szerint az a probléma, hogy az emberekben nem alakult ki megfelelő bizalom a tudományok iránt, ami lehetővé tenné számukra, hogy eldönthessék, mi az, ami része a világ tudományának, és mi az, ami csak egy szakadár mozgalomhoz tartozik: ez is könnyen hozzájárulhat fals világkép kialakításához. Miközben a koronavírus patogenitást (súlyos betegségeket okozó mivoltát) igen is jelentős számú komoly tanulmány bizonyítja.
Az oltásellenesek között nem a teljesen nyilvánvaló képtelenségeket állítók a legveszélyesebbek, hanem azok, akik például csak annyit mondanak, lehet, hogy több bajt okoz a vakcina, mint hasznot, ki tudja, mi az igazság – véli Hanula. Ennek a hozadéka, hogy az ezt a gondolatot képviselő réteget lefelé lökte azon a lejtőn, aminek a végén az emberekbe 5G-vel vírust csempésző Bill Gates, vagy a gyíkemberek állnak. A csodálatos világ az lenne, ha a Facebookon közzétett híreket, mindenki, aki olvassa, továbbadja, forráskritikával illetné, minél jobban megpróbálna valóságtartalmáról meggyőződni.
Krekó Péter egy 2018-as kutatásukra hivatkozott, amiben a magyar lakosság 20 százaléka vélte úgy, hogy a védőoltásoknak több a káruk, mint a hasznuk. A Political Capital igazgatója nem ért egyet azzal, hogy a védőoltások elfogadását vagy ellenzését szabadságjogként kellene kezelni. Ez a véleménye a maszkviselésről is. Az amerikai helyzet éppen azért tragikus, mert politikai véleménynyilvánítássá válik, hogy visel-e maszkot valaki vagy sem: ez pedig nem lehet politikai kérdés. Magas az oltásellenesség a művelt, jó jövedelműek körében, akik ezt egyfajta szabadságjogként kezelik, de azok közül is sokan a hívei, akik számára ez valamilyen, az uralkodó rend elleni lázadást jelent. Az oltásellenesek, koronavírustagadók tehát nem tanulatlanok, azokról nem is beszélve, akik ebből jó üzletet szeretnének csinálni. Magyarország oltásellenesség szempontjából nem áll rosszul, de a közösségi médiában egyre inkább terjednek a „butaságok”. Nálunk a Facebooknak nincs hitelesített tényellenőrzője – ez is a társadalmi felelősség része. Az viszont szerencsés, hogy a mainstream médiában az egészségügyi, betegségekkel kapcsolatos álhírek sokkal kevésbé terjednek, kevesebb a téves információ.
