A Policy Agenda által számított 2020. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (0,88%) is jelzi, hogy a bővülést felváltotta a recesszió, szinte valamennyi ágazat, így az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye is zuhant. A helyzet további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. Így a családokat egyszerre éri el a foglalkoztatottság csökkenése (értsd: munkanélküliség), és jövedelmek szűkülése - ez pedig óriási gondokat okozhat.
Emlékeztetőül: a KSH második negyedéves GDP gyorsbecslése alapján 13,6 százalékkal csökkent - a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva, főként a szolgáltatások és az ipar ágazatainak teljesítménye romlott. Így a nemzetgazdaság "mutatványa" 2020 első félévében 6,1 százalékkal csökkent és a visszaesés még a Policy Agenda áprilisi „válság-prognózisában” elmondottaknál is kedvezőtlenebb helyzetet jelez. Jelentősen – a többi európai államhoz hasonlóan – megnő az államháztartás ez évi hiánya is.
A Gazdasági Fejlődési Index, a GFI háztartási indikátorai is mutatják a családok komoly megélhetési nehézségeit. Érdemi anyagi támogatás hiányában a tömeges munkanélküliség következtében kialakult jövedelemhiány miatt eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenül. A járvány kitörése óta több mint kétszázezren vesztették el munkajövedelmüket (vagy egy részét), felélték csekély megtakarításaikat - így elvesztették az anyagi biztonságukat.
Nem csoda, ha idén mérséklődik az utóbbi évek jelentős fogyasztás-bővülése, ugyanis az ezt eredményező dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió már a múlté. Az eddigi növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási kiadások, a lakásbérlés tetemes költségei, illetve a felpörgő infláció is ront a helyzeten. Mindenképpen szükség van a vállalati szektor állami támogatása mellett a háztartások életkörülményeit javító intézkedésekre, pénzügyi segítségre is. Különösen fontos, hogy az állami munkahely megőrző támogatás formájában segítse a családokat.
A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első öt hónapban 390 ezer forint volt, 8,8 százalékkal több mint egy éve. A csökkenő foglalkoztatás miatti 2020-ban éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli mértékben emelkedhet, de a reálkeresetek csupán 1-2 százalékkal nőhetnek. A nyugdíjak egyértelműen veszítenek reálértékükből, hiszen a nyugdíjprémium elmarad és a nyugdíjas árindex magasabb a növekvő átlagos fogyasztói árindexnél. 2020 végére bár csökkenő mértékű, 3 százalék körüli, de éves átlagban akár az 5 százalékot is meghaladó infláció várható. A lakossági fogyasztás ezek következtében mintegy 2,5 százalékos idei csökkenése valószínű.
