A libanoni ammónium-nitrát-robbanás nyomán hazai szakemberekben felmerült, hogy – több nemzetközi példához hasonlóan – Magyarország is be kellene tiltani az anyag bolti forgalmazását – értesült a Népszava.
Bár az Európai Unióban létezik központi, a hangsúlyt a tilalomra helyező szabályozás e robbanásveszélyes anyag kezelésére, a termék kereskedelmi keretei államonként jelentős eltéréseket mutatnak. Míg például Németországban az eladás lényegében tilos, a végfelhasználói értékesítés Franciaországban, az – immár EU-n kívüli – Egyesült Királyságban, vagy éppenséggel Magyarországon is engedélyezett. Hasonlóan megengedő a hatóság a volt szocialista országokban, de az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is. Ennek megfelelően, miközben a 2007-es EU-irányelv szerint 20 százaléknál nagyobb nitrogéntartalmú anyagot nem lehetne eladni, lényegében minden hazai gazdaboltban változatlanul kapható 34 százalékos nitrogéntartalmú ammónium-nitrát. A lehetőséget szakértők szerint az unióban az erős – főképp francia – mezőgazdasági lobbi tartja életben.
A gazdák épp magas nitrogén-tartalma, így alacsonyabb fajlagos és szállítási költségei, illetve gyors felszívódása miatt kedvelik az ammónium-nitrátot. Mindazonáltal a műtrágyát számos szakmai bírálat éri. Amellett, hogy robbanásveszélyes, savanyítja a termőföldet és hiányoznak a termékből a növények számára szintén fontos adalékok, mint például a foszfor, a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a bór vagy a – például a repcéhez szükséges – kén. Alkalmazása összességében jellemzően kedvezőtlenebb termésátlagot hoz. Valószínűleg mindezek okán a Magyarországon forgalmazott műtrágyáknak immár csupán kisebb hányadát teszi ki a tiszta ammónium-nitrát. A KSH kimutatása szerint tavaly Magyarországon 416 ezer tonna nitrogén-hatóanyag került a földekre. Messze a legnépszerűbb a szintén ammónium-nitrátból előállított, ám kalcium- és magnézium-karbonáttal kevert, kisebb nitrogéntartalmú pétisó, amely ily formán nem is robbanásveszélyes. Ezen kívül számos egyéb összetételű és veszélytelen műtrágya-típust is gyártanak-forgalmaznak. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet utolsó részletes elemzése szerint, míg 2016-ban 715 ezer tonna úgynevezett mészammon-salétromos műtrágyát adtak el (ezek közé tartozik a pétisó is), ammónium-nitrátból 104 ezer tonna fogyott.
Bár tehát a tiszta ammónium-nitrát számos helyettesítő termékkel kiváltható lenne, vélt előnyei miatt valamennyi piaci érdeklődés változatlanul mutatkozik iránta. Így szakértők szerint az egyetlen megoldás a végfogyasztói forgalmazás tilalma lenne.
Az ammónium-nitrát tárolásának hazai szabályozása természetesen szigorú. A több tucat kereskedő nem tárolhat egy helyen 314 tonnánál többet, de a jellemző mennyiség ennek töredéke. A gyártónál természetesen tetemesebb mennyiségek halmozódhatnak fel, így rájuk szigorúbb tárolási feltételek is vonatkoznak.
Magyarország messze legnagyobb műtrágya-gyára a pétisó nevét is adó pétfürdői Nitrogénművek. A hatósági nyilvántartás szerint üzemük 2016 óta napi 1400 tonna ammónia előállítására képes. Ez nem kis mennyiség, hisz Bejrútban 2700 tonna ammónium-nitrát robbant be. Igaz, ezt több szerencsétlen körülmény együttállása idézte elő. Nagy mennyiségű ammónium-nitrátot részint tilos tartósan zárt raktárban tárolni. De még ez sem vezet önrobbanáshoz, csak ha valamilyen gyújtóláng elindítja a láncreakciót. Az anyag tűzveszélyességére ugyanakkor jellemző, hogy űrhajók hajtóanyagaként is szolgál. Bár a gyárnál nem találtunk nyilatkozót és a tulajdonost, Bige Lászlót sem értük el, a szabályok betartására mostanság különösen is ügyelhetnek a cégnél. Az Orbán-kurzus által kevéssé kedvelt nagyvállalkozó szolnoki vegyiüzemeiben ugyanis tavaly a hatóságok – így például a rendőrség és a katasztrófavédelem – több látványos razziát tartott, aminek nyomán meg is tiltották Bige – többek között műtrágyát is gyártó – szolnoki egysége működését. Ezt a hatósági lépést néhány hónapra rá a bíróság is eltúlzottnak és szakszerűtlennek ítélte, aminek nyomán újraindulhattak az egységek. Habár tehát a Bige László vegyigyárai mögötti hatósági ellenőrzések mögött hatalmi önkény körvonalazódik, a katasztrófavédelmi szabályok betartására, ha lehet, bizonyára még inkább ügyelnek.
