Még idén több ponton hozzányúlnak a választási rendszerhez. Legalább két választókerület határait át kell rajzolni, szabályoznák a határon túli magyarok választójogát megalapozó regisztrációt és a plakátolásra vonatkozó előírásokon is alakítani kell. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) már ki is dolgozta javaslatait, amiket az augusztus végén leköszönő elnök, Pálffy Ilona kedden bemutatott a parlamenti pártok frakcióinak.
Az ellenzéki képviselők közül néhányan összerezzentek, hiszen mindezt azután jelentették be, hogy a 2022-ben a Fidesz kihívójaként fellépő MSZP-P, DK, Jobbik, LMP és Momentum leszögezte: a 106 választókerületben csak egy jelölt indul majd a kormánypárti riválissal szemben. Márpedig ez a stratégia alkalmas arra, hogy elejét vegyék az újabb fideszes kétharmadnak, de a 2018-as listás eredménynél jobb teljesítmény esetén akár szűk kormánytöbbséget is hozhat. Az ellenzéki aggodalom azért is érthető, mert egy 2017-es hangfelvételből már kiderült, maga Kövér László is elismerte, „földrajzi bűvészkedés” nyomán szabták a Fideszre annak idején a választókerületeket. Most azonban a jelek szerint a rendszer módosítása nem a kormánypárt lépése az ellenzéki bejelentésre, hanem jogi kényszer.
Egy 2011-es törvény szerint ugyanis idén meg kell vizsgálni, hogy történt-e jelentős változás az egyéni választókerületekben (evk) a szavazásra jogosultak számában. A főszabály szerint nem fair, ha egy képviselő mögött 20 százaléknál kevesebb szavazópolgár áll, mint egy másik mögött. A 106 kerület 2018-as átlaga 74,8 ezer fő, és ha egy kerületbe idővel 89-90 ezer felé megy a választásra jogosultak száma, akkor hozzá kell nyúlni a határokhoz. Mivel az utóbbi években ismét megindult a kiköltözés Budapest agglomerációjába, két kerületben – Budakesziben és Dunakesziben – is 90 ezer fölé ment ez a szám.
Lapunk információi szerint fideszes körökben megoldásként felmerült, hogy 12-ről 13-ra emelnék a Pest megyei körzetek számát, méghozzá a budapestiek kárára, azaz a fővárosban 18-ról 17-re csökkenne az egyéni kerületek száma – az NVI szakmai anyagában utóbbiról nincs szó. Igaz, ettől még a parlament elé kerülhet a kormánypárti verzió. Ellenzéki oldalon attól tartanak, hogy velük való egyeztetés nélkül a kormánypárt végül az úgynevezett gerrymandering eszközéhez nyúl, azaz a maga javára rajzolja át a határokat.
Ám a Fidesz Pest megyében és Budapesten sincs könnyű helyzetben. A budakeszi evk-ban már 2018-ban is le tudta volna győzni az ellenzék a jelöltjüket, ha nincs különindulás. A kerület nyugaton két másik megyével, keleten pedig a fővárossal határos, márpedig ezek átlépését a rajzoláskor tiltja a törvény. Az északra és a délre fekvő Pest megyei evk-ban pedig szintén esélyes az ellenzék 2022-ben – nehéz lesz tehát fideszes körzetet kikanyarítani azokból. A Dunakeszi központú evk egyik szomszédjában, a Pest megye 4-es számú kerületében két éve Rétvári Bence fölényes, 50 százalék feletti eredményt ért el, akár lenne is lehetőség arra, hogy ebből a kerületből fideszes falvakat levágva, a Dunakeszi evk-t pedig kettészelve összehozzanak egy új körzetet, ahol a kormánypártnak áll a zászló. Csakhogy tavaly Vácon tarolt az ellenzék, azaz Rétvári kerülete is minimum billeghet. Ugyanez a helyzet a fővárosban is: mivel itt a belvárosi választókerület – amelynek egyébként ellenzéki képviselője van az LMP-s Csárdi Antal személyében – lélekszáma alacsony, be lehetne olvasztani más evk-ába, de ha tényleg összeáll az ellenzék, akkor a Fidesz egyik kerületben sem lehet magabiztos, akárhogy is változtatja meg a határokat.
Ezen felül két megoldás lehetséges. Az egyik: nem Budapesttől vonnak el evk-t, hanem összetolnak kis lélekszámú választókerületeket vidéken: ez Somogyban és Tolnában merülhet fel, csakhogy mindkét megyében jól áll a Fidesz, ha így lép, akkor eggyel kevesebb mandátumhoz juthat 2022-ben. A másik: belemegy abba: Budakeszit és Dunakeszit úgy alakítja át, hogy végül 107 kerület lesz, de nagy eséllyel ezzel is plusz képviselői hely megszerzését teszi lehetővé az ellenzéknek.
A plakátolási szabályokhoz is kényszerből kell hozzányúlni. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a parlament mulasztásos alapjogsértést követett el, amikor nem épített be garanciákat: az ellenzék a korábbi kampányok során többször is arra panaszkodott, hogy nem kapnak engedélyt az önkormányzatoktól vagy azok cégeitől, sokszor leszedték a hirdetéseiket. „Mostantól elvileg elektronikus úton is be lehet adni az engedélykérelmet, amire öt napja lesz reagálni az illetékes testületnek, s ha nem válaszol, akkor érvényesnek lehet tekinteni az engedélyt. Emellett a jövőben köteleznének minden önkormányzatot, hogy ingyenes felületeket jelöljön ki, melyeken azonos feltételekkel helyezhetik el plakátjaikat a pártok. Át kell nézni majd az NVI javaslatait, de első pillantásra van szakmai alapjuk” – nyilatkozta lapunknak Harangozó Tamás, az MSZP szakpolitikusa.
Ami pedig a kettős állampolgárok regisztrációját illeti: a jelenlegi szabályok szerint elég egyszer regisztrálniuk ahhoz, hogy minden választás alkalmával kiküldjék a címükre a levélszavazási csomagot. Ám ha az illető közben elhunyt, akár vissza is élhetnek a nevével. Pálffy ezért most felvetette, az lenne a helyes, ha időnként megújítanák a határon túli magyar állampolgárok ezt a regisztrációt.
