Azt már az elején leszögezhetjük: önmagában a mikrózásban nincs semmi kockázatos. Más tényezők azonban kevésbé egyértelműek, belevéve, hogy mennyi tápanyagot veszítenek a mikrózott ételek, vagy hogy az ebédünk, amit műanyagban melegítünk, okozhatnak-e hormonzavart.
A mikrosütő pontosabban a mikrohullámú sugárzást használó sütő ellenzői a modern konyha legveszélyesebb eszközeként tartják számon, noha évtizedek óta biztosak lehetünk benne, önmagukban nem károsak szervezetünkre. A minden mögött összeesküvést sejtők kihasználják, hogy a szerkezet sugarakat használ, és szerintük a sugárzás az csak ártalmas lehet. Az igazság az, hogy a mikrosütők olyan alacsonyfrekvenciájú elektromágneses hullámokat használnak, mint a villanykörték, és a rádiók. A sütőn belül az ételek összegyűjtik a sugárzást, a vízmolekulák rezegni kezdenek, ami súrlódást, így felmelegedést okoz. Azonban eltérően a röntgentől, a mikrók nem ionizáló sugárzást használnak, ezért nem elég erősek ahhoz, hogy kiszakítsanak elektronokat az atomokból. „Ahhoz, hogy a DNS károsodjék, kémiai kötéseknek kell tönkremenniük, ezért öl a radioaktivitás. A mutálódott sejtek azután rákot okoznak” – mondta Timothy Jorgensen, a Georgetowni University egyetem docense a CNN-nek.
A mikrosütők ártalmatlanságáról az USA hadseregének kutatói is meggyőződtek, akik már a múlt század negyvenes éveiben kezdték a kísérleteket. A nyers élelmiszereknek azonban nem tesz jót az egyenetlen hőmérséklet, előfordul, hogy nem sülnek-főnek meg eléggé bizonyos részeik, és az újramelegítés is kockázatos lehet. Az ételeket legalább 82 Celsius fokig kell melegíteni, ez az a hőfok, ami elpusztítja a veszélyes baktériumokat. Azért nem célszerű egynél többször újramelegíteni, mert a baktériumok minden lehűléskor elkezdhetnek termelődni.
A keményítő tartalmú gyökerek, például a krumpli túlsütésével is vigyázni kell, ilyenkor akrilamid kristályok alakulnak ki bennük, amit állatkísérletek alapján rákkeltő anyagként tartanak számon. Mikróban való sütés előtt hasznos vízben áztatni a krumplit.
Ha nem is veszélyes, de nem tesz jót az élelmiszereknek, hogy bizonyos alkotórészeik megsemmisülnek a mikrosütés során. Egyes kutatások szerint például a flavonoidok – a gyulladásgátló anyagok – is jóval nagyobb mértékben (97 százalékban) tűntek el, mint főzés, gőzölés után. De megállapították azt is, hogy a rövidebb főzési idő (egy percig mikrohullámozták például a brokkolit) nem veszélyeztetik a tápanyagtartalmát.
Amik valóban károsak lehetnek, azok a csomagolásra, tárolásra használt műanyagok bizonyos adalékanyagai, és olyan műanyagok, amiket nem mikrózásra fejlesztettek ki. 100 Celsius fok felett egyes polimerek, amelyek lágyítás, hajlékonnyá tétel érdekében vannak a műanyagban, kiolvadhatnak és szennyezhetik az ételt. A legközönségesebben használt ilyen anyagok a ftalátok, amelyek előfordulnak csomagolóanyagokban, egyszerhasználatos élelmiszertálakban, vizespalackokban: a hormonrendszert és az emésztőrendszert támadják. Gyermekekben növelik a vérnyomást és az inzulinrezisztenciát, de termékenységi problémákat, asztmát és figyelemhiányos hiperaktivtás is okozhatnak. A biszfenol – ami szintén a hormonok ellen hat – is gyakran előfordul ezekben a műanyageszközökben.
