Bizonytalan lépést tettek a béke felé a szembenálló felek Líbiában: a nemzetközileg elismert kormány múlt pénteken tűzszünetet hirdetett, a felkelők politikai vezetője, Aguila Száleh képviselőházi elnök is a fegyvernyugvás betartására szólított fel. Noha a hasonló kísérletek a békefolyamat helyett rendre a harcokat hozták lendületbe, valamint a mostani kezdeményezés is számos tényezőn elbukhat; a fenti nyilatkozatok mégis bizakodásra adnak okot.
Egyrészt a fegyverszünet csak hivatalossá tenné az aktuális helyzetet: komolyabb csatákra az előző hetekben sem került sor, mivel a kormányerők - többszöri fenyegetés ellenére - sem indultak meg Szirte kikötővárosának bevételére. Nem tudni, hogy Fájjez Esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnököt az tántorította el a hadműveletek megkezdésétől, hogy arra válaszként Egyiptom beavatkozással fenyegetett, vagy csak engedett a nemzetközi diplomáciai nyomásnak. Annyi mindenesetre biztos, hogy a kormányfő is belátta, hogy a török beavatkozás ellenére sincs esély újabb katonai sikerekre, mivel Ankara ellensúlyozására a felkelők külföldi pártfogói is egyre nagyobb szerepet vállalnak a konfliktusban. Másrészt az is a tűzszünet mellett szól, hogy a lázadókat (közvetve) támogató Oroszország térnyerése miatt az Egyesült Államok újult erővel munkálkodik a polgárháború lezárása érdekében. Harmadrészt pedig a fegyvernyugvást egyaránt üdvözölték a konfliktusban résztvevő külföldi országok, melyben az igen aktív német diplomáciának is kulcsszerepe lehetett.
Mindettől függetlenül nem lehet készpénznek venni, hogy a meghirdetett tűzszünet megvalósul, mert a lázadók katonai vezetője, Halifa Haftár tábornok egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. Emlékezetes, hogy januárban Moszkvában létrejött egy hasonló megállapodás: a líbiai kormány képviselői, illetve a felkelők részéről Aguila Száleh is aláírta a fegyverszünetről szóló megállapodást, ám Haftár - Vlagyimir Putyint megszégyenítve - elhagyta az orosz fővárost anélkül, hogy szignózta volna a dokumentumot. A hadúr ekkor még nyeregben érezhette magát, hiszen volt esélye a főváros, Tripoli bevételére, azóta a kormányerők visszaverték az ostromot, a lázadók védekezésre kényszerültek, vagyis a tábornok ezúttal másképpen kalkulálhat.
Még Haftár esetleges rábólintása sem garancia semmire, hiszen a kormány és a felkelők politikai vezetője merőben másképp képzelik el a tűzszünetet. Abban elvileg egyetértés van, hogy véget kell vetni az olajlétesítmények hét hónapja tartó, lázadók általi blokádjának, és Szirtéből ki kell vonni a fegyvereseket. Szarrádzs azonban az orosz vadászgépeknek otthont adó El-Dzsufra légibázis demilitirázicíóját szeretné, illetve a 2018 óta halogatott elnök- és parlamenti választások kiírását jövő márciusra. Száleh viszont egy új elnöki tanács felállítását szorgalmazta, amelynek átmenetileg Szirte lenne a székhelye. Márpedig a tartós tűzszünetre és békefolyamat elindulására csak akkor van esély, ha ezeket a nézetkülönbségeket sikerül rendezni.
