Libanon fővárosa, Bejrút nem tud magához térni a pusztító erejű, augusztus 4-i robbanás után. S nem csak gazdasági és politikai szempontból. Sokak lelkén örök sebet ejtett a detonáció. Elvesztették mindenüket, s egyik napról a másikra váltak földönfutóvá. Aznap a helyi kultúra egy része is megsemmisült. Több nemzetközi kulturális intézmény azonban hamar felismerte, komoly segítségre szorul az ország. A napokban 27 kulturális intézmény közös nyilatkozatban tettek hitet amellett, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy helyrehozzák mindazt a kulturális örökséget, ami elpusztult, vagy megsérült azon a tragikus napon. Az aláírók között megtalálhatjuk az ENSZ kulturális szervezetét, az UNESCO-t, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsát, az arab világ kulturális örökségével foglalkozó francia intézetet, az Institut du monde arabe-t, a párizsi Louvre-t, továbbá arab országokbeli, illetve kínai intézményeket. Céljuk az, hogy újjávarázsolják a megrongálódott könyvtárakat, múzeumokat, történelmi épületeket. Addig azonban gondoskodni kívánnak arról, hogy a gyűjteményeket megvédjék, biztonságos helyre szállítsák.
A kulturális élet vezető intézményei valóban gyors lépéseket tettek. Az UNESCO már augusztus 10-én válságtanácskozást hívott össze helyi szervezetekkel, feltérképezik azt, mely múzeumok szorulnak a legsürgősebb támogatásra. Az UNESCO a libanoni kulturális minisztériummal is szorosan együttműködik ebben a kérdésben.
Az eddigi leltár szerint összesen 8000 épületben keletkezett kár a libanoni fővárosban. Gemmayzeh és Mar Mikhael negyedben különösen nagy pusztítást vitt véghez a detonáció, éppen ott, ahol igen sok galéria és múzeum található. Megrongálódott 640 régi, történelmi szempontból jelentős épület, hatvan közülük bármelyik pillanatban összeomolhat. Sarkis Khoury, a libanoni kulturális tárca kulturális örökségért felelős főigazgatója szerint azonnali lépésekre van szükség, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt. Libanonban ugyanis ősszel kezdődik az esős időszak, ami felgyorsíthatja az épületek pusztulásának folyamatát.
Világviszonylatban is jelentős gyűjtemények kerültek veszélybe, hiszen komoly károk keletkeztek a Bejrúti Nemzeti Múzeum, a Bejrúti Amerikai Egyetem Archeológiai Múzeuma, valamint a modern művészeteket bemutató Sursock Museum épületében. Utóbbi a libanoni arisztokratáról, Nicolas Ibrahim Sursockról kapta a nevét, aki egykor villát építtetett itt, ezt később múzeummá alakítottak át. A bejrúti Régészeti Múzeum is igen komoly renoválásra szorul.
A nemzetközi intézmények versenyt futnak az idővel, hogy megóvják Bejrút kulturális örökségét. A mielőbbi segítséghez azonban minél nagyobb támogatásra lenne szükség. A súlyos gazdasági helyzetben lévő Libanon önerőből képtelen lenne megoldani értékeinek védelmét. Úgy tűnik, sokan próbálnak segítséget nyújtani. Az amszterdami Prince Claus Alap a bejrúti szervezetek bevonásával gyűjt adománykat. Hasonló kezdeményezést indított el az Arab Művészeti Kulturális és Kulturális Erőforrás Alap is. A Christie’s brit aukciósház a napokban bejelentette, árverést rendez a libanoni műemlékek védelméért. Vezérigazgatója, Guillaime Cerutti közölte, „a bejrúti képek örökre bevésődtek az emlékezetünkbe”, s a drámai képek láttán döntöttek úgy, hogy segíteni fognak. Az aukció során 40-50 művészeti tárgyat árvereznek el, egyebek mellett ékszereket, órákat. Abbas Murtada megbízott libanoni kulturális miniszter becslései szerint a kulturális örökségek helyreállítási munkálatai meghaladhatják a 300 millió dollárt.
Libanon fővárosában augusztus 4-én 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, mivel hanyagul őrizték a rendkívül veszélyes anyagot. A robbanásban megközelítően kétszázan haltak és 6000-en sérültek meg, 300 ezren vesztették el lakóhelyüket. Az anyagi kárt 10-15 milliárd dollárra becsülik.
