Kenyérgondunk nem lesz, legalábbis ami a mennyiséget illeti. A szükséges 1,2 millió tonna malmi minőség biztosan a raktárakba kerül. Az árak azonban rövidesen ismét feljebb kúsznak a boltokban. Igaz, az előrejelzések szerint a sütőipari termékek esetében az arányok meg sem közelítik a gyümölcs-, vagy a zöldségdrágulás mértékét. Óvatos becslések szerint a pékáruk átlagosan 6-8 százalék közötti áremelésére lehet számítani. Az okok között szerepel a búza, és így a liszt drágulása – ennek mintegy 75 százaléka jelenik meg közvetlenül a kenyér árában -, de a munkabér, az energiaár is emeli a pékek önköltségét, a gyenge forintról nem is szólva, hiszen több adalékanyagot importból szereznek be az üzemek.
A szakemberek szerint nem sok választásuk van a pékeknek: vagy árat emelnek, vagy veszteséggel termelhetnek. Az ágazatban már az 1-2 százalékos nyereség is elfogadhatónak számít, ami viszont a jelentősebb fejlesztésekre nem nyújt elegendő fedezetet. A kormány egyelőre elzárkózott a kenyér, mint alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékra mérséklésétől, így az maradt, az amúgy kedvezményesnek számító 18 százalékos áfakörben.
A korábbi 1,2 millió hektár helyett immár hosszabb ideje 900-950 ezer hektár a gabona termőterülete. Idén mintegy 4,5 millió tonna búzát takarítottak be. Ahol az esőzések előtt sikerült learatni a gabonát, ott jobb minőségű búzát tárolhatnak be a gazdák, mint ahol a csapadék az aratás alatt érkezett. Idén az időjárási viszonyok miatt az étkezési, illetve a javító minőségű búza a termés negyedét teszi majd ki. Kedvező években, amikor a betakarításkor nem esik az eső, ez az arány elérheti a 80 százalékot is. A minőség még javulhat valamelyest a tároláskor, mert ez idő alatt tovább érnek a szemek - nyilatkozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. Az aszály és a csapadék éppen két jó gabonatermő megyében, Békésben és Csongrádban okozta a legnagyobb kárt. Egyébként az országban „párducfoltosan” akár egy régión belül is előfordult helyi aszály, illetve özönvízszerű esőzés, és így a termés mennyisége és minősége is igen változatos képet mutatott. Ahol a gabona vízben állt, ott a gombabetegségek, mint a fuzárium is nagyobb veszteséget okozott.
A gabonatermesztők közül sokan ráálltak a precíziós művelésre és korszerű, műhold segítségével (GPS-szel) irányított traktorokkal, kombájnokkal végzik a talajelőkészítő munkákat, a vetést-aratást. Rengeteg uniós és hazai forrásából finanszírozták ezeket a beruházásokat. Ám a legutóbbi időkig import vetőmagot használtak. Mára azonban a piacon megjelentek a hazai nemesítésű, a szélsőséges időjárási viszonyokat is jobban tűrő fajták is, amelyek idén már bizonyíthattak. Ezeknek a vetőmagoknak a nemesítésekor a kutatók - a martonvásári, szegedi és a többi kutató intézetben - figyelembe vették a helyi adottságokat is, és ezért is versenyképesek a nagy nemzetközi fajtákkal. Idén a klímaváltozás számlájára írt szeszélyes időjárás ellenére is magasabb gabonaárakat érhetnek el a gazdák, mint tavaly. Akkor 44-45 ezer forintért kínálták a termelők a búza tonnáját, most 50-55 ezer, de akár 60 ezerig is fölkapaszkodhatnak az árak. A takarmánybúza is drágul, de ennél azért alacsonyabb áron kelhet el. A malomipar minőségtől függően átlagosan 5-10 százalékkal magasabb áron vásárolja fel idén a liszt alapanyagát, a gabonát, mint 2019-ben, arról azonban hogy ez hogyan és mikor jelenik meg a liszt árában, azt nehéz lenne megmondani. Talán annyit meg lehet kockáztatni, hogy kora ősszel emelkedhetnek a liszt árak, de ez malmonként is eltérő mértékű lehet – említette Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. A malmok többségében még lehetnek átmenő készletek, de azok legföljebb 1-2 hónapra elegendőek.
