Jövőre 2012 milliárd forint jut egészségügyi célokra, ami azt jelenti, hogy a kormány tíz év alatt 915 milliárd forinttal, 76 százalékkal növelte az emberek egészségének megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére fordítható forrásokat - jelentette ki Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Fejér megyei Lepsényben egy egészségház avatóján.
Az igazság ennél egy kicsit árnyaltabb: 2010-ben – már az Orbán-kormány által elfogadott zárszámadási törvény szerint 1228 milliárd forintot költött az állam, vagyis a növekedés nem 915, hanem 784 milliárd forint 11 év alatt, ha nem vesszük figyelembe az inflációt. Aggasztóbb képet mutatnak azonban a GDP-adatok: 2010-ben a bruttó hazai termék, a GDP 4,5 százalékát költötte az állam a magyar egészségügyre, ezzel szemben a 2021-ben elköltendő 2021 milliárd forint a GDP 3,9 százaléka.
Vagyis nemhogy nőtt, de csökkent az állam ráfordítása az egészségügyre. A számokkal lehet bűvészkedni - mint ahogy azt az egészségügyért felelős államtitkár is teszi -, egy azonban biztos: a magyar egészségügy alulfinanszírozott, az ott dolgozók pedig még kelet-európai összehasonlításban is alulfizetettek.
Az idei év bizonyos szempontból mégis kivételes lehet, ugyanis a koronavírusjárvány miatt az első fél évben körülbelül 600 milliárd forint plusz áramlott a szférába, így történelmi csúcsra, a GDP öt százalékára ugorhatnak a magyar állam egészségügyi költései. Az elmúlt hetekben kapta meg majdnem minden egészségügyi dolgozó félmillió forintos covid-bónuszát, ami 101 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést, és amelynek szükségességét kevesen vitatják.
Ugyanakkor az első fél évben a kormány 520 milliárd forintot – az éves egészségügyi büdzsé negyedét - költötte el a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre (például védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek vásárlására). Ezek azok az eszközök és berendezések, amelyek több esetben nem feleltek meg az uniós szabványoknak, miközben azokat többszörösen túlárazottan szerezték be a „keleti portyázók”. Ez a pénz viszont nem is a magyar egészségügybe, hanem magyar beszerző cégekhez, illetve jellemzően kínai gyártókhoz került. Ez az összeg a magyar GDP 1-1,1 százaléka, így ezen vitaható beszerzések hatására az idei egészségügyi ráfordítások elérhetik a GDP öt százalékát.
Jövőre a kormány azonban már nem számol az ideihez hasonló keleti eszközbeszerzésekkel, így marad az alulfinanszírozottság a GDP 4 százaléka körüli kiadással, miközben az EU-ban átlagosan a GDP hét százalékát költik az államok az egészségügyre. A magyar kiadás az utolsók között van, egyetlen olyan ország – Ciprus – van, ahol még a magyarnál is kevesebbet, a GDP 2,2 százalékát költik egészségügyre az Eurostat 2018-as adatai szerint.
