A gazdaság képletesen, a főváros pedig szó szerint romokban áll, a koronavírus-járvány felívelőben van, ám a libanoni politikai elit ezekben a kritikus pillanatokban sem képes gyors cselekvésre.
A pártok közt végeláthatatlan egyezkedés kezdődött arról, hogy ki és mennyi ideig lépjen a múlt héten lemondott Hasszán Diáb miniszterelnök helyébe. A távozó kormányfőt csaknem három hónapig tartó huzavona után nevezték ki januárban, és ez a folyamat most sem ígérkezik rövidnek. A keresztény Szabad Hazafias Mozgalom például nemzeti egységkormányt javasol, míg a szintén keresztény, de ellenzéki Libanoni Erők Pártja szakértői kabinetet és előrehozott választásokat szorgalmaz.
A politikai alkudozás azonban csak súlyosbítja azt a bizalmi válságot, amely az augusztus 4-i bejrúti robbanás miatt tört felszínre. Máig nincs válasz arra, kik a felelősek azért, hogy éveken át helytelenül tárolták a felrobbant 2750 tonna ammónium-nitrátot.
A gyorsnak ígért hivatalos vizsgálat elakadt, Michael Aoun elnök ezt a francia BFM TV-nek azzal magyarázta, hogy az ügy bonyolultabb, mint elsőre gondolták. A 2016 óta hivatalban lévő államfő az interjúban azt is elmondta, hogy túl későn (idén júliusban) értesült a raktárban időzített bombaként heverő veszélyes anyagról, ezért már már semmit sem tudott tenni. Nemrég egyébként Michel Naddzsár közmunka- és közlekedésügyi miniszter is hasonlóképpen hárította el a személyes felelősségét firtató kérdéseket. A robbanást követően kiújult rendszerellenes tüntetések résztvevői éppen az ilyen mismásolások miatt követelik az egész politikai elit távozását.
A demonstrálókkal együtt a hatósági brutalitás is visszatért a libanoni utcákra. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint a biztonsági erők szándékosan (és jogellenesen) fejmagasságba céloznak a gumilövedékkel és a könnygáz-gránátokkal. A brit Sky News arról számolt be, hogy a túlkapások miatt hamarosan ismét megtelnek a kórházak - a sebesült demonstrálók veszik át a robbanásban sérültek megüresedő helyét. Mindeközben az ellátórendszernek a romló járványhelyzettel is meg kell bírkóznia: az elmúlt napokban rekordszámú esetet - vasárnap például 439 új beteget - regisztráltak, a fertőzöttek száma egy hónap alatt megháromszorozódott. Az ügyvezető kormány kéthetes szigorú karantén-korlátozásokat fontolgat, ám kétséges, hogy az emberek rábírhatóak-e az otthonmaradásra, miközben nagyjából a lakosság fele megélhetési gondokkal küszködik.
Libanon problémáit tetézi, hogy várhatóan ma hirdet ítéletet a Rafik Hariri néhai miniszterelnök meggyilkolásának ügyében eljáró nemzetközi különbíróság. A szunnita muszlim politikus elleni, 2005-ös pokolgépes merénylet elkövetésével az síita Hezbollah politikai-félkatonai mozgalom négy - szökésben lévő - tagját gyanúsítják. Amennyiben bűnösnek nyilvánítják őket, akkor az még feszültebbé teszi a politikai légkört és akár a síita-szunnita felekezeti ellentéteket is felszínre hozhatja.
