Max Seddon, a Financial Times oroszországi tudósítója tett ki egy rövid klipet a Twitter-oldalára a fehérorosz köztévé hétfői adásából. Miután az állami csatornánál sztrájk kezdődött, a kamerák egy üres stúdiót mutatnak – vette észre a 444.
Belarus’s state TV is on strike today. Lukashenko’s support keeps dwindling by the day pic.twitter.com/EbPb9oegJ7
— max seddon (@maxseddon) August 17, 2020
– Napról-napra csökken Lukasenka támogatottsága – írta mellé a tudósító.
Egy helyi újságíró, Hanna Liubakova is a sztrájkról posztolt. Úgy vélekedett, hogy ez nagyon fontos fejlemény, mert sokan elsősorban a televízióból tájékozódnak, ami eddig Lukasenkát szolgálta és az állami propagandát közvetítette. A sztrájk miatt viszont most eggyel kevesebb az eszköz az elnök arzenáljában.
State television employees went on strike. It is extremely important - TV is a primary source of news for many. Also, if state TV, which always served #Lukashenko and was responsible for propaganda,is striking,then to some extent, it is minus one tool of Lukashenko's power. pic.twitter.com/1CpoVWnSAP
— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) August 17, 2020
A bejegyzés alatt arról is beszámolt, hogy egyes munkatársakat már be sem engednek az épületbe.
Az állami rádió és televízió székházát szombat este a rendőrség különleges alakulatainak (OMON) védelme alá helyezték Minszkben. A közmédia munkatársai pedig bejelentették, hogy hétfőtől sztrájkba lépnek. Vasárnap reggelig mintegy háromszázan alá is írták a sztrájkfelhívást.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vlagyimir Putyin a hétvégén kétszer is beszélt telefonon. Az orosz államfő arról biztosította fehérorosz kollégáját, hogy az 1992-ben aláírt Kollektív Biztonsági Szerződésnek megfelelően Oroszország kész katonai segítséget nyújtani Belarusznak, ha az országot külső támadás érné. A Kreml azonban egyelőre csak külső nyomásgyakorlásról beszél, és egyáltalán nem biztos, hogy Lukasenko segítségére sietnek.
A történész kiemelte, hogy friss felmérések szerint a belarusz lakosság háromnegyede barátságban és békében akar élni Oroszországgal, ugyanakkor külön államként, ám egy esetleges katonai akció veszélybe sodorná a Moszkva-barát közhangulatot. A lépést a Nyugat sem nézné jó szemmel, ezért a Kreml újabb szankciókra is számíthat, mindez pedig érzékenyen érintené a nehéz helyzetben lévő orosz gazdaságot.
A beavatkozás Putyinnak belpolitikailag sem feltétlenül tenne jót, hiszen az orosz társadalom növekvő része sem pártolja már az ilyesfajta erőfitogtatását.
