A bika néven ismert szerből néhány kattintás után egyszerre akár 20 kilogramm is rendelhető kínai internetes oldalakról. De ugyanezt a bika elődjeivel is könnyedén megtehették a felhasználók. Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus főorvos, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke lapunk kérdésére figyelmeztetett: hasonló veszélyes, új pszichoaktív anyagok (UPA) hosszú évek óta jelen vannak a piacon. „Ez az eset emlékeztet a 2015 júniusira, amikor rövid idő leforgása alatt hasonló számban haltak meg fiatalok hasonló szer miatt, azt ADB-FUBINACA-nak hívták. Akkor a probléma ugyanaz volt, ami valószínűleg most is, hogy túl magas dózisban került forgalomba” – emlékeztet Szemelyácz János. „Azt a szert viszonylag gyorsan betiltották, de fél évvel később már – kémiai módosítás nélkül – piacvezető volt a herbálok között. Ennyit a probléma pusztán rendészeti eszközökkel történő megoldásának hatékonyságáról.”
Az új pszichoaktív anyagok 2008-2010 táján jelentek meg a serkentőszerek kínálatában. Akkoriban a többi között a MDPV és a mefedron vált a legismertebbé, mindkettő mint növénytáp bukkant fel a piacon. Nem sokkal később, 2011 körül érkezett a JWH-018, melyet „biofűként”, azaz legális gyógyfüvekből összeállított, veszélytelennek mondott növényi keverékként kezdtek terjeszteni. Rövidesen kiderült, hogy szintetikus kannabinoid, és sokkal kártékonyabb a hagyományos kannabisznál. Ezt aztán a következő években több száz hasonló anyag követte: 2015 körül a szintetikus kannabinoidok vették át a piacvezető pozíciót. Az új pszichoaktív anyagok közül Európai Unióban ez ideig mintegy 750 félét azonosítottak, Magyarországon 130-150 jelent meg közülük.
„A piaci részesedésük 2016 után csökkenni kezdett, és újra a klasszikus szereket kezdték használni a fogyasztók, de a szegények között, jellemzően a szegregátumokban és a fiatalabb korcsoportokban továbbra is nagyszámú felhasználót találunk. A kábítószert kipróbáló 20 év alattiak többsége új pszichoaktív anyaggal ismerkedik meg először, mivel internetes rendeléssel és kiszállítással könnyen hozzáférhető, és akár a zsebpénzből is megfizethető” – mondja az addiktológus főorvos.
Halálesetek a felhasználók egészségi állapotáról függően is bekövetkezhetnek, mondja a főorvos, de előfordulhat olyan fatális kimenetel is, hogy a díler egyszerűen „elméri az adagot”. Ezeknek a szereknek a hatását egyébként olykor maguk a fejlesztőik sem tudják pontosan, és lényegében a felhasználókon kísérleteznek.
„A dizájnerdrogok ellen nem könnyű fellépni, de a hazai szakmai és pénzügyi feltételrendszer egész egyszerűen katasztrofális. A magyar kormány nemigen áldoz erőforrásokat a probléma megoldására, ami rendkívül sajnálatos – fogalmaz Szemelyácz János. – A pszichoaktív anyagokat tartalmazó C-lista üzemel ugyan 2012 óta, de az önálló Országos Addiktológiai Centrum 2017. április elsejei megszűnése óta lényegében nincs új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatelemzés. A szakmai szervezetek finanszírozását segítő normatíván felüli, amúgy nevetségesen kevés 350 millió forintos pluszforrást pedig elvitte a koronavírus-járvány miatti átcsoportosítás.”
Szemelyácz János szerint a politika talán azt várja, hogy a probléma megoldódjon magától, mint ahogy ez hepatitis C-vel történt. 2012-ben finanszírozás hiányában több nagy tűcsereprogram bezárt, és a hepatitis C gyors terjedésnek indult. Viszont 2013-14 körül a használók nagy része herbálszívásra állt át, így csökkent a tű- és fecskendőhiány miatti járványveszély, majd az addig 50 százalékban gyógyíthatatlan betegség kezelésére olyan gyógyszerek jelentek meg, melyektől meggyógyulhat minden fertőzött. A dolgok akkor, mondhatni, szerencsésen alakultak.
A mostani sajnálatos halálesetek rávilágítanak a tarthatatlan helyzetre, ám az ilyenkor szokásos felszisszenéstől biztosan nem fog semmi változni. A nyomornegyedek lakóinak kilátástalan élethelyzetére az olcsó és gyakran végzetes drogok adnak látszatmegoldást, és a felhasználók segítség nélkül nehezen térnek le erről a semmibe vezető pályáról. A Magyar Addiktológiai Társaság több fórumon jelezte a helyzet tarthatatlanságát, melyben szerepet játszik a koncepciónélküliség és a forráshiány. Észrevételeiket több illetékes minisztérium felé is megfogalmazták, korábban Pintér Sándor belügy- és Gulyás Gergely kancellária-, legutóbb Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter felé. A válasz, pláne a hathatós, várat magára.
