– Szinte korlátlan számú lehetőséget biztosít a médiatörvény a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), hogy úgy döntsön a működésünkkel kapcsolatban, ahogy neki tetszik. Ráadásul a jogszabály indoklási kötelezettséget sem ír elő a frekvenciahasználati szerződések meghosszabbításáról szóló döntések esetében – mondta a Klubrádió igazgatóságának elnöke a Népszavának a rádió jövőjével kapcsolatban. Arató Andrást azért kerestük meg, mert mint arról a Media1 nevű szakportál beszámolt, 2021 február 12-én lejár a kormánykritikus rádió szerződése. A törvény szerint az NMHH-nak legkésőbb október 13-ig döntenie kell a hosszabbításról vagy annak elutasításáról.
Dönthetne akár már most is, de mint megtudtuk, a hatóság dolgozói augusztusban szabadságra mentek, így legkorábban szeptemberben várható fejlemény. Ha pozitív döntés születik, akkor egy 2018-as törvénymódosítás szerint nem öt, hanem további hét évre lehet biztosított a Klubrádió frekvenciája. Arató bízik benne, hogy megkapják a hosszabbítás, mert mint fogalmazott, annak a több százezer embernek, akik nemcsak hallgatják a műsoraikat, de adományokkal is támogatják a kedvenc adójukat, a hosszabbítás „a népakarat kifejeződése” lenne. „Persze nálunk bármi megtörténhet, ahogy azt például a Civil Rádió, vagy a Class FM esetében láthattuk” – fűzte hozzá Arató két olyan adóra utalva, amelyek az elmúlt években hallgattak el.
A Klubrádió vezetői egyébként már tavaly beadták a hosszabbítási igényüket a hatósághoz. Az elnök szerint a médiatörvény általános rendelkezésiből, az Alaptörvényből és az uniós jogrendből is az a következtetés vonható le, hogy a sugárzás lehetőségének megvonása egyenesen joggal való visszaélés lenne. „Ha ön sétál a körúton, kezében egy esernyővel, akkor módjában áll az ön előtt haladót fejbe csapni, de joga nincs hozzá. Normális világban nem úgy élnek az emberek, hogy az esernyő fenyegetést jelent, nem arra készülnek, hogy fejbe csapják őket. Mi sem készülünk ilyen támadásra” – fogalmazott Arató András.
Az igazgatóság elnöke szerint velük szemben nem használhatók azok az érvek sem, amiket az utóbbi években megszűnt médiumok bezárásakor hallhattunk a hatalom részéről. A Klubrádió esetében nem lehet azt mondani, hogy „belső viták feszítették szét”, vagy „megváltoztak a médiafogyasztási szokások", esetleg „egy magáncég belügyeibe a kormány nem szólhat bele”. „A jövőnk kizárólag egy állami szerv döntésétől függ, egy olyan testülettől, amelyben kizárólag a nagyobbik kormánypárt delegáltjai ülnek” – tette hozzá Arató. Az ügyben kerestük az NMHH-t is, többek között arról érdeklődtünk, hogy egy esetleges elutasító döntés esetén hova fordulhat a Klubrádió, de csak annyit válaszoltak, hogy „a grémium határidőn belül – az ülésezési szünet után – hoz döntést az ügyről, amely nyilvános lesz majd”.
Átsugároz a propaganda
Bajban van az az autós, aki a budapesti vételkörzetet elhagyva olyan rádiót szeretne hallgatni, amelyikből nem ömlenek rá a kozmetikázott hírek vagy a kormányzati propaganda – ugyanis az elmúlt tíz évben a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács radikálisan, lényegében a felső politikai elvárásoknak megfelelően szabta át a médiapiacnak ezt a szegletét is. Sem az országos frekvenciákon, sem pedig – néhány apró kivételtől eltekintve – a helyi hullámhosszokon nem maradt lábon olyan szereplő, amely ne lenne bekötve a NER-be.
Ez a folyamat nem most kezdődött. A Mérték Médiaelemző Műhely (MMM) pár éve megjelent tanulmányában leszögezte: 2010 és 2015 között a médiahatóság 175 helyi frekvenciát megpályáztatva jól láthatóan arra törekedett, hogy a reklámbevételeikből élő, ezért független kereskedelmi rádiókat visszaszorítsa, a jobboldalhoz köthető, illetve vallási tematikájú közösségi rádiókat pedig helyzetbe hozza. Egyetlen példa: a jobboldali Lánchíd Rádió 2013-ig kilenc lokális rádió frekvenciáját ragasztotta a magáéhoz. Ebben az időszakban szűnt meg a baloldali érdekkörbe tartozó országos Neo FM, adták el tulajdonosai az egyre szűkülő vételkörzetű Juventust, zajlott a Klubrádió vidéki hálózatának fölszámolása. „A helyi nyilvánosság szempontjából korábban fontos szerepet betöltő helyi rádiók száma, jelentősége is csökkent” – olvasható a tanulmányban. Mindez úgy zajlott, hogy a Médiatanácsnak nem volt nyilvános frekvenciagazdálkodási koncepciója, holott a törvény ennek kidolgozását előírja a hatóság számára.
Ráadásul az MMM fenti megállapításai még a G-nap előtti időszakra vonatkoztak. Ugyanis a volt Fidesz-közeli milliárdos, Simicska Lajos és a kormányfő, Orbán Viktor 2015. februári szakítása után újabb átalakulás, koncentráció kezdődött. Egyrészt elindult a Simicska érdekeltségébe tartozó adók ellehetetlenítése. A 2009-ben politikai alkuk révén frekvenciát kapó Class FM-mel a Médiatanács nem hosszabbított szerződést, de nehéz helyzetbe került a Lánchíd is. Mára mindkettő elhallgatott. Másrészt elindult az Andy Vajna tulajdonába tartozó Rádió1 hálózatának kialakítása: az agresszív terjeszkedés során olyan lokális rádiók hullámhosszát is megszerezték, amelyek egyébként a helyi fideszes elit támogatását élvezték. Vajna halála után a Rádió1 és a Best FM is Mészáros Lőrinc embereihez került. A Rádió Q közösségi frekvenciáján 2017-ben elindult a kereskedelmi Retro Rádió, amely 2018 közepére már az egyetlen országos kereskedelmi adóként működhetett – igaz, a fideszes nonprofit alapítvány, a KESMA ernyője alatt. A legfrissebb hallgatottság mérésben a topba került 10 adó közül mindössze két kisebb rádió nincs bekötve a NER-hez. A Klubrádió kérte, hogy a mérést végző társaság zártan kezelje az adatait, ezért nem szerepel a leghallgatottabbak közt. Azaz a 11 leghallgatottabb rádió közül csak három tekinthető rendszeren kívülinek. - M. László Ferenc
