A szív a két felső pitvarból és a két alsó kamrából áll, összehúzódásainak ritmusát „karmesterként” vezényli a jobb pitvarban elhelyezkedő szinuszcsomó. Ez percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat, arra készteti a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy fertőzés, láz vagy pajzsmirigy betegség esetén gyorsabb vagy lassabb működésre vált, amitől a szív gyorsabban vagy lassabban kezd verni – mondta Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A genetikai hajlam mellett szívritmuszavarhoz vezethet a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a túl sok koffein, alkohol vagy tudatmódosító szerek fogyasztása. Megváltoztathatja a szívverését a pajzsmirigy alul- vagy felülműködés, az alvási apnoe, vagyis az éjszakai légzéskimaradás, bizonyos gyógyszerek, és étrend-kiegészítők. Okozhatja koszorúér-betegség, a szívben történt szerkezeti változás, például kardiomiopátia, szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek, de éppen zajló szívinfarktus is.
Akár a szívinfarktust és a stroke-ot is megelőzheti a szívritmuszavar kivizsgálása és kezelése – hangsúlyozta Sztancsik Ilona. Ha a családban többeknek van szívbetegsége, évente, kétévente még tünetmentesség esetén is ajánlott általános kardiológiai kivizsgálásra menni. Szívproblémákra hajlamosító életmód esetén is fontos a rendszeres szív-érrendszeri szűrés. Ilyen, ha valakit sok stressz ér, függőségei vannak, vagy a kórtörténetében magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel. Felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés esetén is orvoshoz kell fordulni.
