Angela Merkel;Német Szociáldemokrata Párt;Olaf Scholz;

- A szociáldemokrata pénzügyminisztertől várják, hogy elhozza a csodát

Az SPD vezetése a pénzügyminisztert jelöli kancellárnak. A szociáldemokraták hátránya egyelőre tetemes az uniópártok mögött.

Sokszor leírtunk már a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) kapcsolatban, hogy a patinás politikai erő súlyos identitásválságban van. A 2017 őszén megrendezett voksolás óta csak árnyéka önmagának. Az akkor elért, alig több mint 20 százalék ugyan történelmi értelemben is rendkívül gyengének számított, de ma valószínűleg  nincs olyan tag a pártban, aki ne egyezne ki egy ilyen eredménnyel 2021-ben.

Az SPD-nél folyamatosan panaszkodnak, amiért a párt nem tudja kellőképpen elmagyarázni az embereknek, hogy a nagykoalícióban egy sor intézkedés a szociáldemokratáknak és nem a kereszténydemokratáknak köszönhető.

Angela Merkel kancellár centrista politikát folytat, amely a szociáldemokraták értékeinek egy részét is magában foglalja. Az utóbbi másfél évben a Zöldek váltak a baloldal vezető erejévé. Ez a párt sokkal frissebbnek, fiatalosabbnak tűnik a kissé berozsdásodott SPD-nél, a környezetvédelmi követelések megjelenésével pedig olyan témát karolt fel, amely mostanság különösen aktuális és a járvány után is az marad.

Az SPD-nél azt remélték, hogy a hónapokon át zajló elnökválasztás, illetve a társelnöki rendszer bevezetése új lendületet ad a pártnak. Ehhez képest még inkább elmélyült a belső válság és nőtt a feszültség azzal, hogy decemberben Saskia Eskent és Norbert Walter-Borjanst választották meg a politikai erő élére - két olyan személyiséget, akik egyértelműen az SPD balszárnyához sorolhatóak. Sokan attól féltek, hogy ők majd felmondják a nagykoalíciót, de mint kiderült, a német szociáldemokratáknál sem eszik olyan forrón a kását. Angela Merkel kormánya a helyén maradt, amint ahogyan a kancellár jobbkeze, Olaf Scholz pénzügyminiszter is, aki nem sokáig búslakodott amiatt, hogy alulmaradt az SPD elnökválasztásán.

Különös fintora a sorsnak, hogy Scholz megítélésének még jót is tett az év végi váratlan vereség. Nem csak megőrizte befolyását a párton belül, hanem azok is benne kezdtek bízni, akik úgy vélték, hogy az általa képviselt irányvonal, az uniópártok és a szociáldemokraták közötti házasság fenntartása, nem a helyes út az SPD számára. Az eltelt néhány hónap alatt a két pártelnök teljesen háttérbe szorult, amit az is magyaráz, hogy a szociáldemokraták regionális vezetői szintén a Scholz-féle, konszenzusra építő politikát támogatják.

Az, hogy Scholzot tették meg kancellárjelöltnek, egyrészt papírforma, másrészt egyfajta gesztus a pénzügyminiszter számára. Egyelőre csekély az esély arra, hogy Angela Merkel távozása után ő legyen a kancellár, bár elvben nem zárható ki egy kormánykoalíció az SPD, a Balpárt és a Zöldek között. Az SPD-nél épp a napokban közölték, hogy nem zárják ki a koalíciót a Balpárttal szövetségi szinten sem. A német sajtóban „vörös-vörös-zöld” koalíciónak nevezett modell tartományi szinten is csak 2014 óta létezik, amikor a három párt Türingiában alakított kormányt. (Még a kilencvenes években Szász-Anhalt tartományban alakult SPD-Zöld kabinet, amit az akkori PDS, a Balpárt elődje kormányon kívülről támogatott.) Jelenleg azért tűnik inkább vágyálomnak ez a hárompárti koalíció, mert a koronavírus-járvány idején, Angela Merkel kiváló válságkezelésének köszönhetően újra megnőtt az uniópártok népszerűsége, ami most 36-38 százalék körül mozog. Az SPD a felmérések szerint 21-24 százalékkal áll a régi rivális mögött. A jövő szeptemberi választásig persze sok minden történhet ugyan, az uniópártoknak például kancellárjelöltet kell választaniuk, de ez a hátrány aligha faragható le.

A 62 esztendős Olaf Scholz tegnap a Twitteren közölte, hogy a két társelnök, Norbert Walter-Bojans és Saskia Esken, valamint az SPD elnöksége egyhangúlag támogatta, hogy ő irányítsa a pártot a jövő évi választási kampányban. Mint írta, örül annak, hogy erős csapatával korrekt és sikeres választási hadjáratban vehet részt. Egy sor szociáldemokrata politikus üdvözölte a döntést. A Spiegelben elégedettségét fejtette ki Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere. Rolf Mützenich, az SPD frakcióvezetője pedig kifejtette, Scholz már bizonyította, hogy nehéz helyzetben is képes jó munkára. Olaf Scholz 2011-2019 között Hamburg polgármestereként szolgált. 

Kína nem ismer pardont, a szabadságjogok pedig hidegen hagyják.