Olyan jó pályázati rendszerrel, amilyet a Norvég Civil Alap működtetett, még nem találkoztunk. Abszolút pozitív a véleményünk – számolt be Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület programvezetője lapunknak. A pályáztatás a tartalmát, lebonyolítását tekintve is teljesen korrekt volt. Ahogyan az volt az elszámolás is.
A norvég alap befagyasztása miatt lehetetlenné vált, hogy az egyesület megfelelően eleget tegyen egyik fontos feladatának. A civil szervezet ugyanis a Balatonnál élő helyi lakosságot készítette fel arra, hogy minél inkább megalapozott észrevételekkel és javaslatokkal vegyen részt a vízgyűjtő-gazdálkodásra vonatkozó hivatalos egyeztetéseken.
„A vízgyűjtő-gazdálkodás furcsa, de nagyon fontos kifejezés” – magyarázta Hajósy Adrienne. A kormány ilyen címen hatalmas, ezermilliárdos nagyságrendű összegeket remél az Európai Uniótól. Ennek egyik feltétele azonban a téma „társadalmasítása”, a polgárok bevonása a közügyekbe. Ha ez a feltétel nem teljesül, nincs pénz. „A kormány a civileknek akart kárt okozni, de saját magának is adott egy pofont” – állapította meg Hajósy Adrienne.
A Népszava brüsszeli tudósítója írta meg a minap, hogy a magyar kormány inkább veszni hagyja a Norvég Civil Alap forrásait (továbbá az úgynevezett EGT Alap pénzét), ha nem szólhat bele a civil szervezeteknek szánt támogatások elosztásába.
A hír az általunk megkérdezett szervezetek mindegyikéhez eljutott, de nem mindenki nyilatkozott. „Most nem alkalmas, legyen szíves, keressen valaki mást” – hárította el megkeresésünket egy vidéki egyesület képviselője. Akadt, aki maradéktalanul dicsérte a Norvég Civil Alapot és keményen bírálta a kormányt, nevét viszont nem szerette volna adni véleményéhez. Kérdésünkre nem titkolta, hogy retorziótól tart. „Sajnos, ez egy ilyen ország” – mondta.
A romák integrációjával foglalkozó BAGázs Közhasznú Egyesület a Norvég Civil Alapnak köszönhetően olyan hiánypótló projektekre nyert el támogatást, amelyekre máshova nem tudott volna pályázni – hangsúlyozta Both Emőke, az egyesület elnöke. Ráadásul a feltételek teljesítése nem járt olyan nagy bürokratikus terhekkel, mint amilyeneket az EU-s pályázati kiírások megkövetelnek. A szervezetek a programok megvalósításban is segítséget kaptak.
Bár a BAGázs állami feladatokat is ellát, ehhez állami támogatást nem vesz igénybe. „Szó sincs arról, hogy az egyesületünket a megszűnés fenyegetné, de lennének olyan elképzeléseink, amelyekkel pályáznánk, ha létezne a norvég alap. Nem mindegy, hogy a tevékenységünket mennyire szűk vagy tág körben végezhetjük” – közölte Both Emőke.
Az egyesület vezetője szomorúnak tartja, hogy a kormány blokkolja a Norvég Civil Alapot. Hiszen egy demokráciában a cél éppen az lenne, hogy a civil szervezetek függetlenül, állami befolyástól mentesen működhessenek, és adott esetben akár külső kontrollt gyakorolhassanak a mindenkori kormány fölött. Ha a kormány beleszólást kér magának a pénzek elosztásába, akkor esély van rá, hogy a támogatásokról nem szakmai, hanem politikai alapon döntenek – jelentette ki Both Emőke, aki szerint az ilyen kormányzati szándék megnehezíti a civil szektor működését.
Az Esély-kert Alapítvány annak idején arra vállalkozott, hogy az öngondoskodás előmozdítása érdekében közösségi műhelyt hoz létre Újpesten, ahol jelképes térítési díj ellenében asztalos- és szabás-varrás foglalkozásokat szervez a leszakadó rétegekhez tartozók, álláskeresők számára. Gábor Zsuzsa, az alapítvány projektvezetője elmondta, hogy 2010 után hiába pályáztak sok helyre, egyedül csak a Norvég Civil Alaptól nyertek támogatást. „Pár éve már nem is adunk be pályázatot sehova. Nem látjuk értelmét” – tette hozzá.
A közösségi műhely komoly anyagi gondokkal küzd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-as adományának köszönheti, hogy még létezik egyáltalán. Gábor Zsuzsa szerint a kormány folyamatosan, egyre inkább igyekszik ellehetetleníteni a civil szférát: ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy a norvég alap működésébe is beavatkozik, és nem törődik azzal, hogy így rengeteg pénztől esnek el a magyar civil szervezetek.
