A kevéssel 400 ezer forint alatti bruttó átlagkereset összege úgy értelmezhető reálisan, ha tudjuk: a munkavállalók szűk egyharmada rendelkezik átlagbér feletti keresettel, a többiek, valamivel több mint kétharmaduk, az átlagbér alatt keres – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség eheti podcastjában Kiss Ambrus munkaerőpiaci szakértő, politológus, Budapest főpolgármester-helyettese.
Mint kifejtette, ennek az aránynak az egyik oka az egykulcsos személyi jövedelemadó és az adókedvezmények elosztása, ami szintén a magasabb fizetéssel rendelkezők számára kedvező. Tudni kell továbbá, hogy az átlagkereset-adat csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat tartalmazza. A válság időszakában ugyan a bruttó átlagkereset összege csak néhány ezer forinttal csökkent, de ha ehhez hozzávesszük azokat, akik elvesztették a munkájukat, vagy akiket rövidebb munkaidőbe tettek át, értelemszerűen alacsonyabb fizetéssel, akkor a hazai keresetvesztés összege már jóval magasabb.
Pontos összeget nehéz megadni, ahogy azt is csak becsülni lehet, hogy hányan vesztették el a munkájukat az elmúlt hónapokban. A tényleges szám 250 ezer körül alakulhat, de ezt az adatot több tényező árnyalja. Így például az, hogy regisztrált-e valaki munkanélküliként, vagy hogy bejelentett munka ment-e ki a dolgozó alól.
Kiss Ambrus politikai kommunikációs stratégiának tekinti, hogy a kormány azt állítja, szinte már meg is oldotta a válság nyomán bekövetkezett foglalkoztatási problémákat. Valójában azonban az uniós pénzek újbóli megindulása iránti várakozáson és a közfoglalkoztatás tervezett felpörgetésén kívül más átfogó kormányzati elképzelés jelei nem mutatkoznak.
