Zöldzóna;járvány;kórokozók;kipusztulás;

- Egyre több lesz a járvány, ha átalakítjuk a természeti környezetet

Az erdők, füves vidékek és sivatagok mezőgazdasági területekké változtatása miatt a vadon élő fajok kipusztulnak, míg a "túlélők" könnyebben alkalmazkodnak. A baj az, hogy ezek hordozzák a legtöbb kórokozót.

Újabb bizonyítékokkal támasztja alá a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. "Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket" – mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa.

Az erdők, füves vidékek és sivatagok átalakítása városokká, peremvárosokká és mezőgazdasági területekké számos vadon élő állatot sodor a kihalás szélére. Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez, míg rövid életű társaiknak, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák.

A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték: a vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan kórokozókat, amelyek az embernél is előfordulnak. A kutatók szerint nagyon sok tényező közrejátszik a kórokozók állatról emberre való átterjedésében, ami betegségek felbukkanásához és világjárványhoz vezethet. A vadállatokkal való szoros érintkezés - vadászat, kereskedelem vagy az élőhelyeik zsugorodás révén - az új betegségek felbukkanásának fokozott kockázatát hordozza magában. 

Az emberi tevékenységek miatt a kihalás szélére került vadállatok több mint kétszer annyi, emberre is veszélyes vírust hordoznak, mint azok a fenyegetett fajok, amelyeknek a természetvédelmi besorolása nem függ össze az emberi tevékenységekkel. A tanulmány szerint továbbá 

az ember alakította környezetben élő állatok több kórokozót hordoznak, mint az érintetlen természetben élő társaik.

"Mivel a mezőgazdasági és városi területek várhatóan tovább terjeszkednek a következő évtizedekben, erősítenünk kellene a betegségmegfigyelési tevékenységeket és az egészségügyi ellátást azokon a területeken, ahol jelentős mértékű talajbolygatás zajlik, mivel ezekben a térségekben növekvő valószínűséggel fordulnak majd elő olyan állatok, amelyek veszélyes kórokozókat hordozhatnak" – mondta Kate Jones, az UCL professzora.

A tisztifőorvosnak a déli határzár előtt kellett elmondania, hogy milyen fertőzésveszélyt jelent az illegális migráció.