Több, Magyarországnál egykor fejletlenebb ország (Bulgária, Horvátország) tervezi az euró bevezetését a következő években, Magyarországon viszont úgy tűnik: még hosszú évekig marad a forint. A 2004-es élcsatlakozó visegrádi országok eltérő utat jártak be az elmúlt másfél évtizedben. Az akkor relatíve fejletlen Szlovákia például a gyors euróbevezetés mellett döntött, így a kezdeti nehézségek után gyorsabb fejlődési pályát írt le, mint Magyarország. Ezzel szemben Csehország és Lengyelország - hazánkhoz hasonlóan - kitart a nemzeti valuta és az önálló monetáris politika mellett, amivel mind a két gazdaság jól tudott sáfárkodni, felzárkózásuk folytatódott az eurózónához is.
Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor arra vállalt kötelezettséget, hogy gazdaságát felkészíti a valutaunióra, és az eurót az első lehetséges időpontban be is vezeti. Ám ennek mind a mai napig nem jött el az ideje. A magyar baloldali kormányok az uniós csatlakozás előtt és után több céldátumot is kitűztek az euró bevezetésére, ám az államháztartási gazdálkodási fegyelem hiánya, majd a 2008-as hitelválság miatt sorra elvétettük a ezeket az időpontokat. Az Orbán-kormány 2011-ben még 2020-ra tette a csatlakozás várható idejét, majd 2015-ben maga Orbán Viktor kormányfő engedte el egy interjúban az euró bevezetésének tervét. A miniszterelnök legutóbb idén januári sajtótájékoztatóján beszélt a kérdésről, mondván: Magyarország jelenleg nem áll készen arra, hogy az eurót bevezesse. Beláthatatlan következményekkel járna egy mostani csatlakozás az eurózónához – fogalmazott.
Miközben tehát a magyar kormány jelenleg hallani sem akar az euró bevezetéséről, illetve az azzal járó gazdasági és politikai kötöttségektől, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy év eleji konferencián arról beszélt: Magyarország felzárkózása, fenntartható fejlődése a következő években csakis egy sikeresen működő euróövezet mellett folytatható. A jegybankelnök szerint Magyarország számára számára az euró bevezetése nem a végállomás, hanem egy döntő mérföldkő a hosszú, fenntartható felzárkózás felé vezető úton. Vagyis elvi szinten, legalábbis az MNB vezetésében nem zárják ki az euró bevezetését - egy, a jövő homályába vesző időpontban.
Nem egyértelmű ma már a lakosság körében sem az euró bevezetésének támogatottsága. Bár magyar euró ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel, a bizonytalanság sokkal inkább politikai attitűdökre vezethető vissza. A Publicus Intézet lapunk számára készített felmérése szerint a magyarok 51 százaléka még mindig támogatja az euró hazai bevezetését, 37 százaléka viszont elutasítja. A nemválaszolók és a bizonytalanok aránya 12 százalék. A törésvonal a kérdésben ellenzék és kormánypárti vonalon egyértelműen tetten érhető: a Fideszre szavazók alig 31 százaléka támogatná a közös devizát, addig az ellenzéki szavazók 66 százaléka.
Az Európia Központi Bank (EKB) júniusban publikálta a magyar euróbevezetés követelményeit taglaló jelentést: eszerint a forintinfláció még fényévnyire van az unióban tolerálható, jelenleg 1,8 százalékos szinttől. Az EKB elemzői szerint sem biztosítható a magyar infláció középtávon az uniós értékre történő mérséklése, így ez a bevezetés egyik komoly gátja.
A koronaválság előtti években a kormány következetesen szigorú költségvetési politikát folytatott, így ezt a követelményt teljesítjük, az államadósság monoton csökkent és a kamatszint is megfelelt volna az uniós elvárásoknak. Ugyanakkor - szól az EKB verdikt - a forint árfolyama az euróhoz képest ingadozó. Emellett a fenntartható felzárkózási környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra lenne szükség. Vagyis jelen helyzetben az eurózóna sem ölelné keblére Magyarországot, nem beszélve a politikai kockázatokról, amit a magyar kormány unióellenes politikája jelent.
A halasztás nyertese a költségvetés
Formálisan, a mutatószámok alapján akár be is vezethetné Magyarország az eurót, még a magas inflációval kapcsolatos kritériumokban is meg lehetne alkudni - mondta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Természetesen ez a koronavírus előtti számok esetében igaz, hiszen a járvány minden ország mutatóit összekuszálta, de ezzel együtt nyitott az eurózóna a jelentkezők előtt. Nem is az a kérdés, hogy be tudnánk-e vezetni az eurót, hanem az, hogy a kormány be akarja-e azt vezetni - fogalmazott a kutató.
A kormány „árnyék gazdasági minisztere”, Matolcsy György fixa ideája szerint a forint leértékelődése révén elérhető versenyképességi előny szükséges a gazdaság felzárkóztatásához. Az utóbbi időben Matolcsy azonban más versenyképesség-növelő eszközöket is felfedezett - utalt Molnár László az MNB versenyképességi programjára, megjegyezve: ez már legalább előrelépés.
Az euróbevezetés halasztásának legfőbb nyertese ugyanis a költségvetés, amely minden évben az uniós támogatásokon keresztül leértékelődési nyereséget realizál, illetve a jegybank, amely szintén jelentős leértékelődési jövedelemhez jut. Ezen felül még a mezőgazdasági exportőrök, és a turizmus egyes szereplői nyernek rajta.
A forint leértékelődése ugyanis csak annak a néhány cégnek jelent előnyt, amelyek magas hazai hozzáadott értéket állítanak elő és exportra termelnek. Ilyenből azonban kevés van, mivel ezek a kritériumok még az autógyárak esetében sem érvényesülnek, hisz ott az importarány 90 százalék.
Az euró bevezetésnek halogatása fáj viszont a lakosságnak, minden behozott árú, energiahordozó ára emelkedik ugyanis a forint gyengülése miatt. Az önálló deviza ráadásul könnyen spekulációs célponttá teszi a magyar gazdaságot. Nem véletlen, hogy tavasszal néhány nap alatt 370 forintig ment fel az euró ára.
Molnár László úgy véli: már az is nagy előrelépés lenne, ha a kormány megjelölne egy reálisan teljesíthető 2027-2030-as céldátumot. Ez horgonyozná a piaci várakozásokat és mérsékelné a spekulációs kockázatokat. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a kormány és az MNB-elnök álláspontja szerint csak akkor érdemes bevezetni Magyarországon az eurót, ha a reálgazdasági mutatókban - munkabér, nemzeti jövedelem terén - utolérjük például Ausztriát, akkor erre a jelenlegi felzárkózási ütem mellett 2050-ig nincs komoly esély – tette hozzá. Vagyis akár még 30 évig is maradhat a forint.
