Nem magáért a Mátrai Erőműért, hanem a telephelyen üzemelő Geosol nevű növényi és lakosságihulladék-válogatóért fizette ki márciusban a 17,44 milliárdos vételár nagyobbik hányadát Mészáros Lőrincéknek az állami MVM - egészítették ki lapunknak forrásaink a kormányfő felcsúti barátja cégeinek márciusban utalt tízmilliárdokról szóló közéleti vitát. Kétségkívül furán hatott, hogy az ügylettel kapcsolatos tájékoztatást láthatólag magához vonó kormány a Mátrai Erőmű márciusi megvásárlása kapcsán rendszeresen kiemelte a csoport egy tagját, a Geosolt.
A kft.-t 2006-ban alapították áttételesen az épp akkor a Veres Tibor-féle Wallishoz kerülő Geohidroterv, valamint Tóth Tünde, Németh Gábor és utóbbi ügyvédi irodája jegyezte cégek. Sűrű átrendeződések közepette 2009-ben megjelent az áttételes tulajdonosok között az exwallisos, de Csányi Sándor OTP-vezérrel is több ügyletben együttműködő Nagy György, majd 2014-ben a francia Veolia közműkonszern, 2016-ban pedig maga Csányi Sándor OTP-vezér is.
Egy versenyhivatali bejelentés szerint a Mészáros Lőrinc által magántőkealapjain keresztül birtokolt Status Geo Invest Kft. 2018-ban tőlük vette meg a Geosolt. Az akkori, tehát Mészárosék által Csányiéknak a Geosolért kifizetett vételárat forrásaink 12 milliárd forint körülire teszik. Tavaly év végén aztán a Status Geo Invest Kft.-t közvetlenül birtokló, Mészáros-féle Status Energy Magántőkealap - voltaképp csoporton belül - átadta a Geosolt birtokló kft.-t a Mátrai Erőmű Zrt.-nek. Az, hogy ezért fizetett-e a vevő saját akkori áttételes anyacégének, nem ismert.
A fél évszázados Mátrai Erőmű árnyékában meghúzódó, szerénynek tűnő Geosol eredményadatai kétségkívül tetszetősek. Az elmúlt öt év során 4-8 milliárdos árbevételéhez rendre 0,6-1,7 milliárdos adózott eredmény társult. A cég biomasszát - vagyis növényi maradékokat -, valamint lakossági hulladékot készít elő az erőmű számára. Ez az egymásrautaltság kockázatokat is hordoz. A cég eredményessége ugyanis nagy mértékben függ az erőmű tervezett átalakításától, termékei vételárától és a hulladékszabályoktól.
Maga a Mátrai Erőmű, amely az 1995-ös magánosítás óta német gazdáinak rendre busás nyereségeket termelt, amint megjelentek a láthatáron Mészáros Lőrinc hadai, brutális mínuszokba fordult. Így 2017-ben az egység 9 milliárdos, 2018-ban 817 milliós, tavaly pedig 5,9 milliárdos adózott veszteséget szenvedett el. Ehhez képest feltűnő a most márciusi ügyletben az eladói oldalon álló, Mészáros Lőrinc-féle, tőzsdei Opus rövid megjegyzése, miszerint "az üzletrész eladási ára elérte annak bekerülési értékét". Ebből első látásra az következik, hogy az elmúlt két év során, vagyis amióta Mészárosék - több körben és áttétellel - végül a Mátrai Erőmű 72,66 százalékos tulajdonosává váltak, a cég értéke legalábbis nem csökkent.
Ezt minden, magára valamit adó szakértő kétségbe vonná. És nem csak azért, mert a szénerőművek csillaga leáldozott, a környezetszennyezésük kiváltására szolgáló szén-dioxid-kvóták tőzsdei árai - vagyis a költségeik - az egekbe ugrottak, ráadásul a telephely áramtermelési szerepét maga az Orbán-kormány is csak gigaberuházások révén tartja megőrizhetőnek. De ennél sokkal konkrétabb vagyoncsökkenésre utal a veszteségadatokon túl az is, hogy Mészárosék (az akkor kisebbségi tulajdonos MVM-mel karöltve) a kedvezőtlen 2018-as adatok ellenére tavaly 11 milliárddal még meg is csapolták a társaság tartalékait. Bár erre a mérlegben nyilvántartott, közel százmilliárdnyi tőke tükrében bőven adódott jogi lehetőségük, ezt a pénzt nem őrizgették az erőmű páncélszekrényében, így előteremtésére - a napvilágot látott akták tanúsága szerint - komoly anyagi nehézségekhez vezetett. A társaság megingott helyzetére jellemző, hogy - amiként az az MSZP elnöke, Tóth Bertalan által kikért MVM-es iratokból kiviláglik - az állami csoport akár 70 milliárd forint közpénz megmozgatását is szükségesnek látta a cégcsoport életképességének fenntartása érdekében. (Gulyás Gergely minapi, ködös megfogalmazása miatt pontosan nem tudható, hogy a kancelláriaminiszter szerint pontosan mely sajtóorgánumok mosták össze tudósításaikban a vételárat és a "fejlesztési pénzeket", mindazonáltal lapunk biztos nem tartozik ezek közé.)
A tisztánlátást a Mészáros-cégek és a birtokukban lévő Mátrai-csoport közötti bonyolult, több milliárdos hitelviszonyok sem könnyítik, amiket az MVM állítólag szintén "kiváltott".
Mindezek alapján az MVM magáért a Mátrai Erőműért a vételáron belül "csak" 5-6 milliárdot fizethetett. Igaz, a cég helyzete, a több tízmilliárdos "fejlesztési" - valójában létfenntartó - szükséglet alapján ez is rendkívül magas árnak tűnik. Más forrásaink az ügy kapcsán úgy fogalmaztak: a Mészárosék által az erőműért és a Geosolért 2018-2019-ben összesen kifizetett összeg nagyjából megfelelhet az MVM-től most kapott 17,44 milliárdos vételárnak. Ezen felül tehát a 2018-as, veszteséges év ellenére általuk bezsákolt nyolcmilliárdnyi osztalék már Mészárosék tiszta nyeresége lenne.
