A koronavírus-járvány terjedésének korai szakaszában felmerült, például a Semmelweis Egyetem is ismertetett egy epidemiológiai vizsgálatot, amely szerint a tuberkulózis ellen védő BCG-oltás védettséget ad a Covid-19 betegség ellen, a WHO ezt azonban bizonyító erejű kutatás hiányára hivatkozva áprilisban cáfolta. A közleményük szerint emberekkel és állatokkal végzett kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül van hatása az immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük sem ismert. Az American Association for the Advancement of Science (AAAS) nevű non-profit tudományos szervezet most publikált egy tanulmányt, amely hivatalosan is megerősíti, hogy a BCG-vakcina ellaposítja a koronavírus járványgörbéjét – írta a HáziPatika.com. Bizonyítékot találtak arra is, hogy a vakcina elősegítheti a fertőző betegségek elleni immunitás erősítését is.
A vizsgálat során 135 ország napi új koronavírusos betegszámait, valamint 134 ország napi halálozási adatait elemezték, minden államban az első fertőzött megjelenésétől számított 30 napos időszakot vették figyelembe. Azt találták a kutatók, hogy azokban az országokban, ahol az újszülöttek, illetve a kisgyerekek legalább 2000-ig megkapták az oltást, jelentősen lassabban terjedt a járvány és kevesebben is haltak meg miatta.
Magyarországon 1954 óta szerepel a kötelező oltások között a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), a kutatás fényében ez hozzájárulhat ahhoz, hogy itt nem olyan súlyos a járvány, mint például Franciaországban vagy Olaszországban, ahol a vakcina soha nem volt része a kötelező oltási programnak. A tanulmány eredménye azt is megmagyarázhatja, hogy a fertőzöttek alacsony száma mellett miért lehet viszonylag magas a halálozási ráta: a veszélyeztetett idősebb korosztályt nem oltották be.
A tudósok hangsúlyozták, a BCG-t nem tartják a koronavírus elleni csodaszernek, de érdemes lenne további vizsgálatokat folytatni, és akár újra is gondolni az országok kötelező oltási programjait.
