Tudomány;koronavírus;pszichiátriai zavarok;COVID-19;

- Mentális utóhatásokkal is járhat a koronavírus-fertőzés

Nyugtalanság, álmatlanság és depresszió is jelentkezhet leginkább a nők és a nem kórházban gyógyult betegek körében.

Az új koronavírus okozta betegségen átesettek egy része magasabb arányban szenved pszichiátriai rendellenességekben, köztük poszt-traumatikus stresszben (PTSD), nyugtalanságban, álmatlanságban és depresszióban a milánói San Raffaele kórház által hétfőn közzétett tanulmány szerint.

A kutatók által megfigyelt, Covid-19-en átesett 402 beteg több mint fele legalább egy ilyen rendellenséggel küszködött arányosan azzal, milyen súlyos koronavírus-fertőzésen estek át. A 265 férfit és 137 nőt a koronavírus-fertőzés miatti kezelés után egy hónappal vizsgálták meg az orvosok.

„Azonnal világossá vált, hogy a Covid-19 okozta gyulladásnak pszichiátriai hatása is lehet” – mondta Francesco Benedetti professzor, a kórház pszichiátriai és klinikai pszichobiológiai kutatócsoportjának vezetője.

A betegekkel folytatott beszélgetések és az állapotukról általuk kitöltött kérdőívek alapján az orvosok megállapították, hogy 28 százalékuk PTSD-ben, 31 százalék depresszióban, 32 százalék nyugtalanságban, 40 százalék álmatlanságban és 20 százalék rögeszmés kényszercselekvésben szenvedett – olvasható a Brain, Behavior and Immunity című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban.

A kutatók kimutatták, hogy leginkább a nők szenvedtek nyugtalanságtól és depressziótól, annak ellenére, hogy koronavírus-fertőzésük kevésbé súlyos volt.

„Azt feltételezzük, hogy ennek oka az lehet, hogy különféleképpen működik a nők és férfiak immunrendszere” – mondta Benedetti professzor.

A kutatók azt is megállapították, hogy a koronavírus-fertőzés miatt kórházi kezelésen átesettek esetében kevésbé volt súlyos a pszichiátriai utóhatás, mint azoknál, akik a fertőzéssel nem kórházban birkóztak meg.

A Covid-19 pszichiátriai következményeit okozhatja a vírusfertőzésre adott immunválasz, és a pszichológiai stressz tényezői is, mint a stigma, a közösségi izoláció és az aggodalom amiatt, hogy megfertőzhetnek másokat – vélik a kutatók.

Így aztán jelentős szerepet játszanak a terjesztésében.