Közös állásfoglalásban tiltakozik az akadémikusokat tömörítő Stádium 28 Kör, az Oktatói Hálózat, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) újabb lépése ellen. Július végén ugyanis az ELKH elnöke, Maróth Miklós levélben kérte a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) tavaly kormányzati nyomásra elcsatolt kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetőit, hogy az intézetek idei évre vonatkozó kutatási terveit, témáit egy-egy mondatos kifejtéssel, három napos határidővel küldjék meg neki úgy, hogy a „tervek” intézetenként ne haladják meg a féloldalnyi terjedelmet. Ez alapján választanák ki a „jóváhagyásra méltó” kutatási programokat.
A tiltakozó szervezetek szerint a levél és az eljárás megalázó és méltatlan a legnagyobb magyar kutatóhálózatot működtető szervezethez, annak vezetéséhez, az intézetek igazgatóihoz és munkatársaihoz.
– Az elmúlt években több olyan részletes (együttesen több száz oldalas) anyag készült, amely az MTA és a megalakuló ELKH közös munkájával felmérte, bemutatta és értékelte az intézetekben folyó munkát, a kutatócsoportok működését, kutatási terveit. A levélben ismertetett terv, miszerint a jelen felhívásra benyújtott, intézetenként féloldalas összefoglaló lesz a kutatási programok értékelésének, valamint a jövőre vonatkozó intézkedéseknek az alapja, a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza – írták.
Felhívták a figyelmet arra is, egy ilyen eljárással a kutatóintézetek nemzetközi megbecsülése is károsodik. Az ELKH Irányító Testületének tagjait és az intézetek vezetőit arra szólították fel, határolódjanak el az abszurd „értékelési” folyamattól, és csak megfelelően elkészített, szakmailag hiteles dokumentumok alapján végezzék majd el a kutatói munka felmérését.
Ennek ellenére a kutatóintézetek vezetőinek nagy része a megadott határidőig biztosan elküldte a kért dokumentumokat. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesület elnöke, Orosz Ferenc a Népszavának nyilatkozva ugyanakkor elmondta, ezeket a „terveket” nem lehet komolyan venni.
– Tudományos szempontból semmi értelmük nincs. Legfeljebb arra jó, ha valaki azt írja le egy mondatban, hogy például „gender” témában akar kutatni, akkor azt majd gyorsan kihúzzák a „jóváhagyásra méltó” programok közül – fogalmazott Orosz Ferenc. Hangsúlyozta, néhány mondatos összefoglalók alapján egyetlen kutatócsoport munkáját sem lehet érdemben megítélni. Amikor a kutatóhálózat még az MTA-hoz tartozott, legalább 4-5 oldalas ismertetőket kellett írni, és sokszor ez is kevésnek bizonyult. Olyanra sem volt még példa, hogy év közben kellett volna beküldeni „jóváhagyásra” az adott évi kutatási terveket.
Szerettük volna megtudni az ELKH-tól, pontosan miért volt szükség a kutatási tervek gyors, év közbeni beküldésére, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tájékoztatást.
A szakmai és érdekvédelmi szervezetek viszont úgy vélik, az adatgyűjtés feltételezhető célja a július végén megjelent kormányrendelet alapján az ELKH-ban a kiegészítő, “kiválóságon alapuló” pénzügyi támogatások odaítélése. De szolgálhatja az egy éves intézetátalakítási moratórium leteltét követően az intézetek szerkezetébe, szakmai működésébe történő beavatkozást is.
