Noha a török elnök sok iszlamista és nacionalista honfitársa régi álmát váltotta valóra azzal, hogy múzeumból újra mecsetté alakította a Hagia Sofiat, mégsem tudott változtatni a számára kedvezőtlen közhangulaton. Recep Tayyip Erdogan három héttel ezelőtti, hatalmas nemzetközi visszhangot kiváltó döntése a török politikai erőviszonyokra minimális hatással volt: az AKAM közvélemény-kutató cég felmérésében a válaszadók 99,7 százaléka azt mondta, hogy a lépés egyáltalán nem befolyásolta a pártpreferenciájukat. Mindez rossz hír a kormányzó iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), valamint partnerének, az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP), hiszen az elmúlt időszak gazdasági mélyrepülése miatt apad a támogatottságuk.
A 2023-ban esedékes parlamenti és elnökválasztásokig ugyan még bőven lenne idő a megerősödésre, ám már régóta azt híresztelik, hogy Erdogan a tervezettnél előbb az urnákhoz fogja szólítani a szavazókat. Egyrészt rövidtávon csekély esélye van a gazdasági fordulatnak, ráadásul a koronavírus-járvány csak súlyosbítja a válságot, vagyis a népszerűségvesztés megállítására nincs igazán lehetőség. Másrészt, az előrehozott választások azt is megakadályoznák, hogy AKP-ból kivált riválisok erőre kapjanak. Ahmet Davutoglu egykori miniszterelnök tavaly év végén, Ali Babacan volt kormányfő-helyettes pedig idén tavasszal alapított saját pártot, hogy megdöntsék Erdogan tekintélyelvű rendszerét. A felmérések szerint egyelőre mindkét alakulat 2-3 százalékos támogatottság körül mozog, mégis veszélyesek az AKP-re nézve, hiszen ugyanazon szavazók kegyeiért versengenek.
Mindezek ellenére a török elnök júniusban tagadta, hogy napirenden lenne a választások előrehozása, ám intézkedései más irányba mutatnak. Már a Hagia Sophia státuszának megváltoztatása is arra utalt, hogy Erdogan kampány-üzemmódra kapcsolt, az új, közösségi médiás törvény pedig csak még jobban alátámasztotta ezt a feltéltezést. A török parlament által szerdán elfogadott jogszabály ugyanis előírja a Facebooknak, a Twitternek és a többi hasonló szolgáltatónak, hogy helyi irodát kell nyitniuk, illetve rövid határidőn belül le kell törölniük a török hatóságok által illegálisnak minősített tartalmakat. Mindezek elmulasztása pénzbírságot vagy akár az oldalakhoz való hozzáférés korlátozását vonja maga után. A szabályozás lényegében lehetőséget ad a hagyományos sajtót szinte totális kontroll alatt tartó ankarai kormánynak, hogy a közösségi médiában is cenzúrázza a kritikus véleményeket.
Erdogannak nemcsak az új törvény teremt kedvező feltételeket a szavazásra, hanem az is a kezére játszik, hogy éppen szétszakadóban van a világias Köztársasági Néppárt (CHP). A legnagyobb ellenzéki erő 2018-as elnökjelöltje, Muharrem Ince döntött úgy, hogy pártot alapít. A politikus a Hürriyet című hírlapnak elmondta, hogy egy ugyancsak világias alakulatról lesz szó, amely – a CHP-val ellentétben – hű marad értékrendjéhez. Várhatóan azonban csak szeptemberben, a párt hivatalos bemutatásakor derül ki, hogy a CHP-ból hány politikus követi Incét, az ellenzéki mozgolódás mindenesetre remek lehetőséget kínál Erdogannak a választások esetleges kiírására.
