Július 23-án került nyilvánosságra, hogy az Emmi a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válságra hivatkozva összesen 5,7 milliárd forint állami támogatást vont el a kiemelt sportágaktól.
Lapunk megkereste az érintetteket és arra volt kíváncsi, egyeztetett-e az Emmi előzetesen az elvonásokról, mennyivel csökkent a támogatási összeg, mely területeken lesz szükség megszorításokra és mennyiben befolyásolja ez a döntés az adott sportág képviselőinek szereplését a jövő nyári tokiói olimpián?
A válaszokból az derült ki, hogy a szövetségek többségével nem egyeztetett az Emmi, hanem küldött egy levelet, amelyben tájékoztatott az elvonásról hozott döntésről. (Egyedül a Magyar Tornasport Szövetség írta azt nekünk, hogy egyeztetett vele a minisztérium.) Ráadásul ezt a levelet már áprilisban megkapták a sportági szövetségek, ami azt is jelenti, hogy a minisztérium néhány héttel a járvány hivatalos magyarországi megjelenése után már tudta, milyen hatással lesz a koronavírus a magyar gazdaságra.
A legtöbb sportág esetében 20-25 százalékkal csökkent az éves költségvetési keret az elvonás után, az is igaz, hogy nemzetközi versenyek, edzőtáborok maradtak el a koronavírus következtében, de ötven százalékkal kevesebb összeg áll rendelkezésre az infrastrukturális fejlesztésekre is.
Az olimpiákon eddig legeredményesebben szereplő vívók szövetsége azt írta, hogy „a forráselvonást szakmai programok átütemezésével, továbbá szigorú és takarékos költségvetési fegyelem betartásával igyekszik kezelni, jelenlegi állás szerint a megvonás ellenére a 2020. évi terveket meg tudjuk valósítani ezen elv mentén.”
A kajak-kenusok szerint a csökkentés teljesen normális, az idei évre tervezett beruházások elkezdése halasztható, a folyamatban lévő fejlesztésekre pedig a kevesebb összeg is elég. Az MKKSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesületek önkormányzati támogatása is csökkent, ráadásul ezen a téren komoly különbségek vannak, amelyik klubtól nagyobb összeget vontak el, annak lehetnek nehézségei.
Az úszók elnöke, Wladár Sándor a Sport TV-ben reagált a kialakult helyzetre, ő azt hangsúlyozta, hogy a megszorítások az élversenyzőket nem érintik, de az utánpótlás területén szakmai programok maradnak el, ami a fiatal sportolók számának csökkenésével járhat, ennek hosszú távon lehetnek negatív hatásai a sportágra.
Az evezősöknél 50 millió forinttal jut kevesebb az állami vagyonkezelésben lévő létesítmények fejlesztésére, ezen kívül csak az elmaradt versenyek, edzőtáborok költségeit érinti az elvonás.
A tornasportban továbbképzések maradnak el a megváltozott pénzügyi helyzetben, illetve a kluboknak járó műhelytámogatás összegeit kellett csökkenteni. A birkózók 155 millió forinttal gazdálkodhatnak kevesebb összegből, 110 millió forinttal csökkent az egyesületek támogatására fordítható összeg és 45 milliót kellett faragni a szövetség működési kiadásaiból.
Az atlétáknál 150 millió forinttal kevesebb jut erre az évre, a költségvetés újratervezésénél kiemelt szempont volt, hogy a versenyzők felkészülési támogatása ne változzon. A klubok számára a kajak-kenuhoz hasonlóan az okoz nehézséget, hogy vannak önkormányzatok, melyek jelentős mértékben csökkentették az éves támogatást a járványhelyzet miatt.
A válaszokból az is kiderült, hogy a sportági szövetségek bíznak benne, az olimpiai szereplést nem befolyásolják a megszorító intézkedések. A minél jobb eredmények elérése létkérdés a szövetségek számára, mert az állami támogatás nagyságát döntő mértékben befolyásolja, milyen eredményt érnek el a versenyzők az olimpián.
A tornászok írták azt, hogy reményeik szerint nem befolyásolja a tokiói szereplést a forráselvonás, az asztaliteniszezőknél erre az évre minden nemzetközi versenyt töröltek, ezek egy részét jövőre pótolják, ezért a hazai szövetség abban bízik, hogy ezt figyelembe veszi az állam a jövő évi támogatások felosztásánál.
A többi sportágnál biztosak abban, hogy a nyári játékokon nem befolyásolják az eredményességet az elvonások.
