Az ország demokratikus állapotát jól mutatja, mennyire bízik a társadalom az egyes hatalmi ágakban, a döntéshozó szervezetekben, s mennyiben látja függetlennek a működésüket. Ez alapján elgondolkodtató a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült legutóbbi felmérése, amelyben az elemzőcég azt vizsgálta, mennyire független a politikától és az aktuális hatalomtól a rendőrség, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a bíróságok vagy éppen a közmédia.
Figyelemre méltó, hogy a számok azt mutatják: hiába sorakozik fel fegyelmezetten a kormány mögött a Fidesz-KDNP-s tábor, az egyes szervek függetlenségében a kormánypártiak sem mindig hisznek.
A legnagyobb társadalmi konszenzus az ügyészségek esetében látható, míg a legnagyobb eltérést az Alkotmánybíróság (AB) megítélésénél mérték. Az AB esetében ugyanis a kormánypárti szavazók 54 százaléka úgy véli, hogy a testület a hatalomtól és a politikától függetlenül végezheti tevékenységét, ám az ellenzéki szavazóknak mindössze 14 százaléka gondolkodik hasonlóan.
A rendőrség esetében csak a Fidesz-KDNP-sek kevesebb mint fele látja úgy, hogy a hatóság munkájába nem szól bele senki, az ellenzékieknek viszont mindössze 13 százaléka vélekedik így. Utóbbiak közül csak 9 százalék gondolja, hogy a rendőrség teljesen független: a leginkább pesszimisták a jobbikosok, akik közül senki sem hiszi, hogy a hatóság teljes mértékben figyelmen kívül tudja hagyni a politikai nyomást, a legoptimistábbak pedig a momentumosok, akiknek a 12 százaléka hisz a teljes függetlenségben.
Nem meglepő módon az ellenzéki szavazók 60 százaléka szerint egyáltalán nem független az ügyészség, azonban a kormánypártiaknak is csak a fele tekint teljes mértékben vagy majdnem teljes mértékben függetlenként a szervezetre. Az MSZP-Párbeszéd szimpatizánsainak fele szerint a vádhatóság teljes mértékben a politika – azaz a kormány – alárendeltje, negyedük pedig úgy látja, csak minimális mozgástere van az ügyészségnek. Hasonlóan negatívan ítélik meg a vádhatóság helyzetét a momentumosok, de még az ellenzéki oldalon legoptimistább Jobbik-szavazóknak is csak ötöde hisz az ügyészség függetlenségében.
Lapunk egyébként azt követően bízta meg a Publicus Intézetet a közvélemény-kutatás elkészítésével, hogy sokan kevesellték Kaleta Gábor, volt perui nagykövet ügyében hozott első fokú ítéletet. A bíróság egy év (két év hat hónapra) felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 540 ezer forint pénzbüntetést szabott ki amiért a diplomata több ezer, gyermekekről készült pornográf felvételt tárolt a laptopján.
A bíróságok függetlenségét a Fidesz-KDNP-sek 45 százaléka 4-es 5-ösre értékeli egy ötös skálán, az ellenzékiek közül viszont csak 21 százalék vélekedik így. A legpesszimistábbak a jobbikos szavazók, akiknek a 60 százaléka gondolja azt, hogy a politika teljesen megköti az ítélkezők kezét.
Még rosszabb a megítélése a közmédiának: még a Fidesz-KDNP-seknek is csak a harmada gondolja azt, hogy függetlenül működik a szervezet, míg az ellenzékiek körében ez az arány 8 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd híveinek nyolc százaléka gondolja úgy, hogy a közmédia a hatalomtól teljesen függetlenül gyártja a műsorait, s ugyanennyien vélik azt, hogy a regnáló politika csak kicsit szól bele a köztévé, -rádió és az MTI működésébe. Rajtuk kívül még a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsainak 2 százaléka hisz a közmédia teljes önállóságában, a jobbikosok és momentumosok viszont egyöntetűen úgy vélik: bizonyosan beleszól a hatalom a működésbe. Utóbbi két párt szavazóinak háromnegyede szerint semmi önállósága nincs a közmédiának, vagyis a regnáló hatalom kézzel vezérli az állami tömegtájékoztatást. Életkor szerint a 60 év alattiak a kritikusabbak ebből a szempontból, tízből csaknem hatan nem hisznek a közmédia függetlenségében, míg a hatvan felettieknek csak fele gondolkodik ugyanígy.
Meghatározó a pártszimpátia
Hasonló eredményre jutott a Transparency International Magyarország a CEU Közpolitikai Iskolájával közös közelmúltbeli felmérés is, amelyben egyebek mellett arról kérdezték a válaszadókat, hogy mely intézmények képesek leginkább fellépni a korrupció ellen.
Az állami szervek korrupció elleni teljesítményét egy 1-től 5-ig tartó skálán osztályozva a bíróságok teljesítettek legjobban (3.26), míg az ügyészség (3.17) és a rendőrség (3.02) ez irányú képességét gyengébbnek ítélték meg a válaszadók.
Érdekesség, hogy a magyarok a rendőrségnél jobban bíznak a miniszterelnökben (3.11) mint a korrupció elleni harc letéteményesében. Az állami szervek korrupciójára adott válaszok a Transparency felmérése szerint is elsősorban pártpreferenciák függvényei: míg a Fidesz-szavazók mindössze 43,4 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „a korrupció sok esetben büntetlenül marad Magyarországon”, a bizonytalanok esetében ugyanez az arány 68,3 százalék, az ellenzéki pártok támogatói körében pedig 70 százalék volt. Szintén erősen összefügg a pártszimpátiával, hogy a válaszadók érzékelik-e az állami szintű korrupció növekedését az elmúlt három évben.
- Aggasztónak tartjuk azt a több közelmúltbeli felmérésben is visszaköszönő eredményt, hogy a korrupció elleni fellépés hatékonyságát leginkább pártpreferenciáik alapján ítélik meg a polgárok. A független média térvesztése csak tovább erősítheti ezt a tendenciát – figyelmeztetett Mikola Bálint, a Transparency International Magyarország projektvezetője. - Cz.G.