„Az Index kirúgott főszerkesztőjének híváslistája bizonyítja: az Altus egyik telefonszámán folyamatosan Gyurcsánynét hívta”. Ezzel a címmel jelent meg az kormányközeli Origón egy cikk, amely azt állította, az Index múlt hét szerdán leváltott főszerkesztője, Dull Szabolcs baloldali politikusokkal egyeztetve maga „robbantotta szét” az általa vezetett hírportált.
Jogászok szerint nemcsak a lista adatainak nyilvánosságra hozatala, de a szolgáltatótól való lekérése is szabálytalan lehetett. A legrosszabb forgatókönyv, hogy az ügyészség kérte ki, esetleg titkosszolgák turkáltak egy független lap adatai közt. Az sem zárható ki, hogy a helyreigazítási pereit rendszeresen elveszítő Origo megint kamuzott.
A legfontosabb kérdés, hogy ki kérheti le a szolgáltatótól a híváslistát. Mint azt a Népszavának Dull elmondta, a telefonja a céges flottába tartozott, az Index.hu Zrt. fizette a számlát. A cég ügyeit az igazgatósági elnöke, Dull korábbi munkáltatója, Bodolai László intézi. A volt főszerkesztő azt mondta, ő nem rendelkezik azzal a kóddal, amivel lekérhető a lista, Bodolai pedig a Népszavának kedden azt nyilatkozta, sem ő, sem más a cégnél nem kérte le a híváslistát a szolgáltatótól. Ezt azt jelenti, hogy vagy nem mond igazat valaki, vagy a cégnél a szolgáltatóval kapcsolatban álló személy Bodolai tudta nélkül intézkedett, vagy az Origo bekamuzta, hogy lenne bizonyítéka az ügyben. Az kizárható, hogy Dull maga adta ki a listát, hogy aztán lejáratókampány indulhasson ellene.
– A munkáltató ellenőrizheti akár a híváslistát is, ha az adatok ellenőrzésének a célja a megfelelő munkavégzés felügyelete. Az így kapott adatokat más célra nem használhatják fel – nyilatkozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, aki a konkrét esetet nem kívánta minősíteni, általánosságban értékelte a jogi helyzetet. Szerinte munkajogi szankciói lehetnek annak, ha valaki a céges eszközt személyes céljaira használja, arról azonban nincs szó, hogy az illető lemondana a személyes adatainak védelméről, és azokat a munkáltató bármire felhasználhatná. Az Európai Unió által lefektetett adatvédelmi, úgynevezett GDPR-szabályok tiltják, hogy munkáltató nyilvánossá tegye egy alkalmazott levelezését, híváslistáját vagy SMS-eit, hiába az ő eszközein találhatóak. Magyar György ügyvéd blogján pedig szerdán arról írt: arról is értesíteni kellett volna Dullt, ha ellenőrizni akarják a tevékenységét, még akkor is, ha volt arról megállapodás, hogy személyes hívásokat is indíthat céges telefonjáról.
Remport szerint elvi lehetőség van arra is – ez lenne a legsúlyosabb forgatókönyv –, hogy a nemzetbiztonság vagy az ügyészség hozzáférjen a híváslistához, mert annak metaadataiban (a hívott szám és a hívás időpontja) bírói engedély nélkül is betekinthetnek, de ez is titkos nyomozati anyag lenne, kiszivárogtatása törvényellenes. Ám semmi nem utal arra, hogy folyna bármilyen nyomozás az Index körül - ami indokolná a nyomozóhatóság lépését. Bodolai azt nyilatkozta, hiába gyanítja, hogy Dull üzleti titkokat sértett, ő semmilyen feljelentést nem tett. A notórius feljelentő, Tényi István pedig kedden tett bejelentést, amit az ügyészségnek még be kell fogadnia.
„Indokolt esetben a titkosszolgálatok is kikérhetik a híváslistát, ám jelen esetben nem látom, hogy erre lenne bármilyen jogalap” – mondta Gulyás József volt parlamenti képviselő, aki évekig volt a nemzetbiztonsági bizottság tagja. Szerinte az is elképzelhető, hogy egykori titkosszolgák szerezték meg a listát, mert ehhez a kapcsolatrendszerük és a technikai tudásuk is megvan, ám ez teljesen illegális lenne.
„Kérdés, hogy a jogállam mai állapotában fel fogják-e deríteni, hogy történt-e ilyen törvénysértés. Félek, hogy az ügy következmények nélkül marad” – mondta. Polyák Gábor médiajogász szerint a lista kiszivárogtatása a személyes adatok és a levéltitok védelmét is semmibe veszi, s mindkettő a Büntető törvénykönyvbe ütközik.
Ugyanakkor a Népszava úgy értesült, a híváslistára való hivatkozás már Dull kirúgásának másnapján előkerült házon belül. Bodolai a szerkesztőknek többek között azzal indokolta a bizalomvesztést, hogy a főszerkesztő baloldali politikusokkal beszél az Index ügyeiről, és azt állította, ezt akár bizonyítani is tudja. Később, de még mielőtt az Origo előállt volna a keddi cikkével, egy zárt Facebook-csoportban Bodolai szintén megismételte állítását, amit a Media1-nek nyilatkozva végül megerősített.
