;

Salzburgi Ünnepi Játékok;

- Mozart városa nem Ischgl

Richard Strauss Elektra című operájával kezdődik meg szombaton a jubileumi, századik Salzburgi Ünnepi Játékok.

A művet az osztrák karmester, Franz Welser-Möst vezényli. Bár igazán tapasztalt dirigensről van szó, hiszen ez lesz a 83. operapremierje, mint a Die Pressének elmondta, igen komoly kihívást jelent a mű hangszerelése. Az Elektra ugyanis az egyik legnagyobb zenekari apparátust igénylő mű. 1909-es ősbemutatóján 111 zenész szólaltatta meg a több mint 140 hangszert. Augusztus elsején, Salzburgban a Bécsi Filharmonikusok több mint száz tagja segíti a karmester munkáját. „Egyszerűen hihetetlen a zenekar lelkesedése” – mondta Welser-Möst. Már régóta együtt dolgoznak, „egy test egy lélek vagyunk” – tette hozzá. Pedig közös indulásuk – ahogy a dirigens fogalmaz – nem volt szerelem első látásra.

Jóllehet egy hatalmas apparátust igénylő operával indul a világ egyik legjelentősebb zenei fesztiválja, a járvány miatt a szokásosnál jóval visszafogottabb lesz a rendezvény. Önmagában már az is komoly fegyvertény, hogy szombattól ismét az osztrák városra irányulhat a klasszikus zenét kedvelők figyelme. Már csak azért is, mert a konkurens bayreuthi, illetve a glyndebournei fesztivál idén elmarad.

Hogy Salzburg a kivétel, ez elsősorban a játékok elnökének, Helga Rabl-Stadlernek köszönhető, aki valóban mindent elkövetett azért, hogy ha visszafogottabb formában is, de megrendezzék a jubileumi fesztivált. Ehhez azonban elengedhetetlen volt az is, hogy igen szigorú higiéniai előírásokat és egyéb korlátozásokat vezessenek be a rendezvény ideje alatt. Ahogy az osztrák sajtó fogalmazott, „Mozart városa ne váljon Ischgllé”, utalván arra, hogy a Covid-19 első gócpontja az osztrák síparadicsomban alakult ki.

Ahhoz, hogy egy fesztivál sikeres legyen, s neves személyiségeket hívhassanak meg a szervezők, természetesen elengedhetetlen a minél nagyobb bevétel. Tavaly 30 millió euró folyt be a kasszába, idén azonban legfeljebb 7,5 millióra számítanak, így Rabl-Stadler körülbelül 22 millió euró mínuszra számít. Hogy a különbséget jól érzékeltessük: tavaly majdnem negyedmillió jegyet adtak el, most eddig ennek a harmadát. Ez is azt jelzi, valóban kivételes teljesítmény, hogy ilyen körülmények között is összesen 200 rendezvényt tartanak 16 különböző helyszínen. A legolcsóbb jegy 5 euróba kerül, a legdrágább 445-be.

Új struktúrára, a szakma átpolitizáltságának megszüntetésére, és az intézmények összefogására is szükség lenne a magyar fotográfia területén véli Kincses Károly fotótörténész, aki az önszerveződő közösségekben hisz.