Az ukrán katonai erők parancsnokságának közleménye szerint a donbászi konfliktus kezdete óta nem volt példa hasonló nagyságú intézkedésekre. A szeparatisták is félretették a fegyvert: a "népi milíciák" azt a parancsot kapták, hogy hétfőn nulla óra egy perctől kezdődően egyetlen lövést sem szabad leadniuk. Az sajnos kétséges, hogy meddig tart a kegyelmi állapot, hiszen a 2014 szeptemberében indult politikai rendezés, az úgynevezett minszki folyamat keretében nem ez az első tűzszünet, ám az előzőek csak ideig-óráig maradtak érvényben.
A háromoldalú kontaktus csoport (EBESZ, Ukrajna, Oroszország) múlt heti videokonferenciáján született meg a megállapodás a„teljes és mindent átfogó” tűzszünetről. A döntés annak a tavaly ősszel újraindult rendezési folyamatnak az eredménye, amely a „Steinmeier formula” Kijev általi elfogadásával kezdődött. 2019. októberében az ukrán fél, a minszki egyezményben tett vállalásának megfelelően, beleegyezett, hogy a kijevi törvényhozás új törvényt fogadjon el a Donyec-medence szakadár területeinek különleges státusáról. A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett formula szerint Ukrajnának helyi választásokat kell rendeznie a szakadár területeken, az önrendelkezési jogokat biztosító különleges státusnak a voksolás napján ideiglenesen, majd pedig, ha az EBESZ tisztának találta a választást, állandó jelleggel életbe kell lépniük. Ez volt az a pont, ahol elakadt a folyamat a korábbi ukrán elnök, Porosenko idején, akinek álláspontja szerint nem rendezhető választás a szakadár területeken, amíg a keleti államhatár ellenőrzése nem kerül vissza Ukrajnához, ám ennek a mikéntjéről a formula nem rendelkezik.
Volodimir Zelenszkij elfogadta ezt a kompromisszumot, ami nagy felháborodást eredményezett a nacionalista körökben, maga Porosenko ex-elnök is egyenesen hazaárulásnak minősítette. A kezdeti tüntetések azonban elhaltak, s a német kancellár és a francia elnök közvetítésével az újabb normandiai csúcson tavaly decemberben tárgyalóasztalhoz ült Zelenszkij és Vlagyimir Putyin. A felek további apró lépésekben egyeztek meg: fogolycserében és a harcoló felek szétválasztásában újabb három határszakaszon, a "Steinmeier-formula" törvénybe iktatásában, valamint abban, hogy idén áprilisban újabb csúcstalálkozót tartanak, a tárgyalások alapjának pedig továbbra is a minszki egyezményt tekintik. A csúcsot ugyan a koronavírus meghiúsította, de karácsonykor megtörtént a fogolycsere, és a csapatszétválasztás is haladt, a teljes fegyvernyugvás pedig most hétfőtől valósult meg.
A donyecki és luganszki területek egyes járásaira érvényes különleges önkormányzati státuszról szóló törvénytervezet 2020 december 31-ig tartó meghosszabbítását ugyan elfogadta az ukrán törvényhozás, de egyelőre semmi sem utal arra, hogy meg is rendezik a választásokat.
Ukrajnában, hacsak a vírushelyzet nem írja fölül, október 25-én lesz helyhatósági választás, amely azonban a szakadár területekre nem terjed ki. Arról ugyanis mindmáig nincs megállapodás, hogy mikor kerül ismét Kijev ellenőrzése alá a 408 kilométeres közös határszakasz ukrajnai oldala. Ebben az álláspontok tapodtat sem változtak – Kijev szerint ennek a választások előtt, a Kreml szerint viszont a választások másnapján kell megtörténnie.
