Nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban elkezdeni a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) tisztújító közgyűlését, mert a szavazati joggal rendelkező küldötteknek kevesebb mint a fele érkezett meg a helyszínre. A lakógyűlésekhez hasonlóan az új tanácskozást harminc perccel későbbre írták ki, ekkor már nem számított a jelenlévők létszáma. Végül 164 küldöttel elkezdődött a közgyűlés, amit azért kellett összehívni, mert Szűcs Lajos fideszes politikus elnökösködése alatt 3,5 milliárd forint hiány keletkezett az MTSZ kasszájában és ezt már a kormány sem tolerálta. A szövetség megmentésének Szűcs távozása volt a feltétele. Utódjának a kormányfő Lázár Jánost nézte ki, aki szintén fideszes politikus, volt kancelláriaminiszter, hódmezővásárhelyi polgármester, jelenleg pedig a nemdohányzók érdekeit képviselő miniszterelnöki biztos.
Az elmúlt másfél-két hónapban nagyon komoly egyeztetések zajlottak a háttérben, ennek eredményeként a szövetség ellenzéke részéről felkért elnökjelölt, Bardóczky Kornél korábbi Davis Kupa-játékos lemondott elnöki ambícióiról, de szerepet kap az átalakuló MTSZ-ben.
A második közgyűlés nem várt fennakadással kezdődött, hiányzott ugyanis a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, akit telefonon riasztottak és pár perc után megérkezett a tanácskozásra.
Előbb a posztjáról írásban lemondó Szűcs Lajos levelét olvasták fel a jelenlévőknek: a tízperces felolvasásból meg lehetett tudni, hogy a távozó vezető kilenc és fél évvel ezelőtt azzal a céllal fogadta el a felkérést az MTSZ vezetésére, hogy békét hoz a sportágba, amit állítása szerint egy év alatt meg is valósított. Az is kiderült a levélből, hogy Szűcs érkezése előtt 100-130 millió forint volt a szervezet éves költségvetése, jelenleg a nemzetközi versenyek nélkül ez az összeg 600 millió forint. Arra nem kaptak választ a küldöttek, hogy hova tűnt 3,5 milliárd forint a kasszából és mennyire érzi magát felelősnek ezért a búcsúzó elnök. A békének pedig jelenleg nyoma sincs a sportágban, ahogy az eltűnt milliárdoknak sem.
Az elnökválasztás előtt módosították az alapszabályt, az elnökség létszáma hétről tizenegy főre nőtt. Ennek megszavazásához a jelenlévők voksának kétharmadára volt szükség, egy kis számolgatás után a jelenlévők egyezségre jutottak abban a kérdésben, hogy 164 fő esetén ez 110 támogató szavazatot jelent. Miután ezt tisztázták, megszavazták a módosítást.
„Teniszezni és nem fideszezni jöttem – kezdte programbeszédét Lázár János. - Az MTSZ bajba került, a vitás helyzeteket meg kell oldani. Mindenkivel partneri viszonyt akarok kialakítani. Belátható időn belül ellehetetlenül az MTSZ működése, ha nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket. A következő egy évben szeretnék segíteni a béke megteremtésében, a múlt lezárásában. A jövő nyári tokiói olimpia után el kell számolnunk az eredményekkel, ekkor eldöntjük, akarunk-e továbbra is közösen dolgozni. A magyar sport legnagyobb támogatója az adófizető lakosság, az embereknek nem presztízsberuházások kellenek, hanem sportolási lehetőségek.”
A beszédet titkos szavazás követte, 156-an voksoltak az egyetlen elnökjelöltre, négyen érvénytelen szavazatot adtak le.
Az elnökválasztást követte a titkos szavazás az elnökségi tagokra, ami újabb nem várt fordulatot hozott: új szavazatszámlálókat kellett felkérni, akik a régiekkel közösen kétszer átszámolták a leadott voksokat az eredményhirdetés előtt. A jelenlévők türelmesen kivárták azt a háromnegyed órát, amíg megszületett a hivatalos eredmény, és mindenki megnyugodhatott, minden pozícióra az került, akinek kellett.
