segély;álláskeresés;államkassza;koronavírus;

- Már csak egy hónapnyi segélypénz maradt az államkasszában

A járvány elképesztő ütemben emésztette fel az álláskeresési járadékra szánt összegeket, fél év alatt kiürült a keret.

Már szinte teljesen el is költötte a kormány a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százalékát. Az év hátralévő részére már csak nagyjából egy hónapra elegendő pénz maradt ebben a költségvetési zsebben – írja az mfor.hu.

A múlt héten közzétett részletes államháztartási adatok mélyére nézve ugyanis egészen megdöbbentő folyamatok rajzolódnak ki, hiszen elképesztő mértékben ugrottak meg a kormányzat munkaerőpiaci kiadásai júniusban.

Míg a Startmunka-programokra június végéig az idei évre meghatározott 140 milliárdos előirányzatból 64,8 milliárd forintot kötöttek már le. Vagyis a teljes keret 46,3 százalékát az első félév során.

Ellenben a passzív kiadások idei 83 milliárdos előirányzatának 83,2 százalékát már el kellett költenie a kormánynak, ez kicsivel több mint 69 milliárd forintot jelent.

Vagyis csak 14 milliárd forintnyi forrás áll a kormány rendelkezésére ezen a soron, amiből egy átlagos hónap kiadásai még fedezhetők, de még egy újabb júniusi hónapra kevés lenne – írja a pénzügyi portál. A teljes előirányzat

 

 • az álláskeresési járadékot,

• a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt,

• az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést

• és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába.

A kasszát a június havi tételek terhelték meg rendkívüli és eddig még talán nem látott mértékben. A havi adatok alapján

csak a hatodik hónapban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. Ez annyira kiugró tétel, hogy 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron.

Sokba kerültek a hivatalosan elismert munkanélküliek is

Mint a lap emlékeztet rá, a hivatalos adatok szerint a koronavírus hazai megjelenése óta, márciustól napjainkig több mint 112 ezren veszítették el az állásukat. A valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál.

Az álláskeresői státusz az adminisztráció mellett alapját jelentheti a három hónapig járó álláskeresési ellátásnak is Ez a jogosultsági idő nagyon rövid időszakot jelent, nem véletlenül szólították fel többen többször is a kormányt ennek meghosszabbítására. 

Azonban a segély alapú gondolkozás és szakpolitikai intézkedések annyira távol állnak a kormány 2010 óta hangoztatott ideológiájától, hogy még csak átmeneti jelleggel sem fontolta meg ezeket a lehetőségeket. Annyira nem azonosul a kabinet az „ingyenpénz” gondolatával, hogy a gyakorlatilag a munkanélküli segélyként funkcionáló ellátási formát is álláskeresési járadékra nevezték el. 

A lap szerint ez magában is jelzi: 

A munkájukat elvesztők számára sokkal inkább elvi indokok miatt nem adott a kormány extra segítséget, minthogy fiskális szempontok vezérelték volna a kormányt – tekintve, hogy jelen helyzetben kevésbé indokolt célokra és projektekre mennyit fordítanak.

Az erről szóló pénzügyminisztériumi rendelet pénteken lépett hatályba.