Edward Gierek Lengyelország vezetője volt 1970 és 1980 között, mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Nevezhetnénk a mai leegyszerűsítő szóhasználattal kommunista diktátornak, ám ezekben az években aligha volt már élet és halál ura országában.
Gierek tipikus pártbürokrata volt, bányászként kezdte, egyre feljebb jutott az állampárt rang- és befolyási létráján, míg 1970 januárjában a többi vezetővel együtt leváltották elődjét, Wladyslaw Gomulkát. A hatalomváltást megelőzte egy munkáslázadás Gdanskban, amelyet a pártállam rendőri-katonai eszközökkel vert le. Gierek modernizálási programot hirdetett, amelyben nyugati kölcsönből építette fel a hiányzó árucikkeket előállító gyárakat, nyugati mezőgazdasági technológiát és alapanyagokat vásárolt. Ezek termékeivel fizette volna ki a hiteleket, miközben modernizálja az országot. Ám a hiány nem szűnt meg, a terv nem jött be, Gierek megbukott, akárcsak elődje. Viszont már vérontás nélkül.
1980-ban létrejött a Szolidaritás. De ennek már csak szemlélője volt.
Gierek mára nem gyűlölt alak, elismerik szándékait, sok frázisát, ötletét a mai nacionalista jobboldal is átvette.
Nálunk aligha lenne befektető és rendező, aki megpróbálkozna vele, hogy a Kádár-korszak pártembereiről elemző filmet készítsen.
Dobozban a gladiátor történeteA koronavírus miatt elmaradt több, már elkészült lengyel történelmi mozifilm bemutatója. Dobozban van még a Najmro, a Gierek-korban játszódó vígjáték, egy dollárbolt (Pewex) kirablásáról szól, illetve a tolvaj Zdislaw Najmrodzki a hőse. szintén bemutatásra vár a Magnezja („Magnézium”), a múlt század harmincas éveiben játszódó gengszterfilm, amelyben a lengyel-szovjet határvidéken egy zsidó maffiacsalád harcol a szovjet oldalról érkező konkurens banditákkal.
Világháborús tematikája van két már korábban megfilmesített történetnek. Az Orzel lengyel hadihajó akkor süllyedt el, amikor legénysége Dunkerque-nél a nácik elől menekülő szövetségesek Angliába menekülését segítette. Már 1958-ban is készült film erről, ahogy megfilmesítette már egy szlovák rendező Tadeusz Pietrzykowski, lengyel bokszoló történetet is a Bokszoló és a halál címmel. Most Bajnok (Mistrz) címmel forgatták le az 1940-ben Auschwitzba hurcolt sportoló élettörténetét. Pietrzykowski 1939-ben a nácik ellen, megpróbált Nyugatra szökni, de menekülés közben elfogták és a lágerbe vitték. Az őrszemélyzet szórakoztatására játszott meccseket más foglyok, néha németek ellen. Auschwitzból más táborokba került, ott is erre kényszerítették. Túlélte, hazatért és végül testnevelő tanárként és edzőként dolgozott. A kiszolgáltatottság és megfélemlítettség légkörében gladiátorként is megőrizte emberségét.
