Nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy addig nem állhat teljesen vissza a régi kerékvágásba az élet, amíg nincs megfelelő vakcina a koronavírus ellen, s amíg nem oltották be emberek milliárdjait. Ugyan több állam, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, illetve az Európai Unió már előre lekötötte, hogy jelentős mennyiségű ellenanyagból részesüljön, Aleksandar Vucic szerb elnök pedig azt állította, hazája már idén „elsők között” kaphat belőle, valójában még ki sem fejlesztették az oltóanyagot, hiszen a klinikai kísérletek sikere még nem jelenti a járvány elleni végső győzelmet.
Tény azonban, hogy e kísérletek ígéretesen haladnak. Több kutatócsoport, illetve biotechnológiai vállalatok szolgáltak jó hírekkel. Eszerint az amerikai Moderna, a német rivális, a Biontech, az Oxfordi, valamint a Vuhani Egyetem állt elő olyan oltóanyaggal, amely reakciót váltott ki az ember immunrendszeréből, így a kísérletek újabb fázisba kerülhetnek. Mind a négy vakcinát egészséges emberek szervezetébe juttatták, melynek során az immunrendszer antitesteket képzett, s ezek semlegesítették a Sars-CoV-2 kórokozóját. Emellett olyan T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében) is keletkeztek, amelyek felismerik a kórokozó által megtámadott sejteket és megsemmisítették azokat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy csak ezen cégek és intézmények erőfeszítéseit koronázhatja siker, hiszen hatalmas verseny zajlik közöttük. Ráadásul napról napra változik a helyzet. A napokban például a moszkvai Szecsenov Orvostudományi Egyetem közölte, hogy hatékony lehet az általa kifejlesztett védőoltás, mert a tesztekben lévő személyeknél erős immunválasz kialakulását észlelték.
Derűlátásra ad okot, hogy a klinikai kísérletek során nem jegyeztek fel aggasztó mellékhatásokat, igaz, akadtak olyan résztvevők, akik fáradtságra, fejfájásra panaszkodtak, illetve az oltás helyénél jelentkező fájdalomra. Szakértők ugyanakkor megjegyzik: utóbbi teljesen szokványos a hagyományos influenzaoltás esetében is, s ha ritkán is, de akár az előző két tünet is jelentkezhet.
Egyértelműen bizonyított tehát, hogy a kísérletek során felhasznált oltóanyagok aktiválják az immunrendszert. Arra azonban továbbra sem tudni a választ, hogy a vakcina milyen mértékben óv meg a koronavírustól. Addig ugyanis még nem jutottak el a kísérletek, hogy annak hatékonyságát vizsgálják. Ez újabb időt vesz igénybe, hiszen a jelentkezők hosszú ideig való megfigyelésére van szükség, illetve egy nem oltott kontrollcsoporttal kell összehasonlítani a kapott eredményt. Etikai kérdést vet fel azonban az, hogy egészséges embereket tudatosan fertőznek meg a vakcinával. S amennyiben mégsem hatékony, esetleg komoly megbetegedést, akár halált idézhet elő.
Kutatók már korábban megállapították, hogy azok véréből, akik a megbetegedés enyhébb formáján estek át, az antitest már néhány hónap után eltűnt. Ez pedig növelte azt a félelmet, hogy valójában nem sikerül hatékony oltóanyagot kifejleszteni. Szakértők azonban úgy vélik, hogy egy oltás erősebb és hosszabb ideig tartó immunreakciót válthat ki.
