A globális hatalom gyakorlásától a rasszizmuson és a nemek közötti megkülönböztetésen át a jövedelmi különbségekig, az egyenlőtlenség mindannyiunk jóllétét és jövőjét veszélyezteti. Sürgősen új gondolkodásmódra van szükségünk ahhoz, hogy ezt megállítsuk és visszafordítsuk.
Gyakran halljuk, hogy a gazdasági növekedés mindenkit felemel, ugyanakkor a növekvő egyenlőtlenség mindenkit hátrányosan érint. A nagyfokú egyenlőtlenség hozzájárult a globális gyengeséghez, amit az új koronavírus megmutatott és ki is használt.
A vírus az egyenlőtlenség minden típusára ráirányította a figyelmet. A legmagasabb kockázatot a legkiszolgáltatottabbak egészségére nézve jelenti, társadalmi és gazdasági hatásait pedig leginkább azoknak kell elszenvedniük, akik a legkevésbé képesek vele megbirkózni. Amennyiben nem cselekszünk most, akkor további 100 millió ember juthat mélyszegénységbe, valamint történelmi léptékű éhínségnek lehetünk szemtanúi.
Az emberek már az új koronavírus megjelenése előtt felemelték a hangjukat az egyenlőtlenség ellen mindenhol. 1980 és 2016 között a világ leggazdagabb embereinek egy százaléka szerezte meg a jövedelem teljes kumulatív növekedésének 27 százalékát. De nem a jövedelem az egyenlőtlenség egyetlen mérőszáma. Az emberek esélyei az életben attól függenek, hogy milyen neműek, milyen a családjuk, az etnikai hátterük, a rasszuk, vagy éppen attól, hogy fogyatékkal élnek-e vagy sem. A sokszoros egyenlőtlenségek keresztezik és felerősítik egymást nemzedékeken keresztül, meghatározva emberek millióinak életét és kilátásait még azelőtt, hogy megszülettek volna.
Csak egy példa: a nagyon magas humán fejlettségi mutatóval rendelkező országokban a 20 éves korú lakosság több mint fele a felsőoktatásban tanul, míg az alacsony humán fejlettségi mutatóval rendelkezőkben ugyanez az adat 3 százalék. Az még ennél is borzasztóbb, hogy ezekben az országokban a 20 évvel ezelőtt született gyermekek 17 százaléka már halott.
A düh, amely napjaink társadalmi mozgalmait fűti, mint a George Floyd megölését követő, rasszizmus elleni kampányokat világszerte, vagy a bántalmazó befolyásos férfiak ellen kiálló bátor nőkét, mind a jelenlegi állapotokból való teljes kiábrándulást mutatják. Ezen felül korunk két hatalmas változása, vagyis a digitális forradalom és a klímaválság azzal fenyeget, hogy még jobban bebetonozzák az egyenlőtlenséget és az igazságtalanságot.
Az új koronavírus egy humán tragédia. Ugyanakkor generációs lehetőség is arra, hogy egy egyenlőbb és fenntarthatóbb világot építsünk, amely két központi elképzelésen alapszik: egy új társadalmi szerződésen és egy új globális megállapodáson.
Az új társadalmi szerződés egyesíti a kormányokat, az embereket, a civil társadalmat, az üzleti világot és másokat egy közös ügy érdekében.
Az oktatás és a digitális technológia lehet a két nagy, az egyenlőséget előmozdító lehetőség azzal, hogy életen át segít megtanulni, hogyan kell tanulni, alkalmazkodni és új készségeket megszerezni a tudásalapú gazdaság érdekében.
Igazságos jövedelem- és vagyonadóra, valamint a szociális védőrendszer új generációjára van szükség olyan biztonsági hálókkal, mint az egyetemes egészségügyi ellátás és a mindenkire kiterjedő, globális alapjövedelem lehetősége.
Az új társadalmi szerződés megvalósulásához szükségünk van egy új globális megállapodásra, amely nemzetközileg biztosítja a hatalom, a vagyon és a lehetőségek szélesebb és igazságosabb elosztását.
Az új globális megállapodásnak az igazságos globalizáción, a minden embert megillető jogokon és méltóságon, a természettel való együttélésen, a jövő nemzedékek jogai iránti tiszteleten, valamint azon kell alapulnia, hogy a sikert inkább emberi, mint gazdasági szempontból mérjék.
Olyan globális kormányzásra van szükségünk, amely a globális intézményekben való teljes, befogadó és egyenlő részvételen alapszik. A fejlődő országoknak képesnek kell lenniük erősebben fellépni az ENSZ Biztonsági Tanácsától a Nemzetközi Valutalap és a Világbank testületeiig mindenhol.
Szükségünk van egy mindenkire kiterjedő és kiegyensúlyozottabb multilaterális kereskedelmi rendszerre, amely lehetővé teszi a fejlődő országok számára, hogy a globális értékláncban feljebb kerüljenek. Az adósság struktúra reformjának és az elérhető hitelekhez való hozzáférésnek olyan pénzügyi teret kell létrehozniuk, amely a zöld és méltányos gazdaságban generál befektetést.
Az új globális megállapodás és az új társadalmi szerződés segít a világnak, hogy visszatérjen a párizsi klímaegyezményben és a fenntartható fejlődési célokban foglaltak megvalósításának útjára, amely a globálisan elfogadott elképzelésünk a békéről és a prosperitásról egy egészséges bolygón, 2030-ra.
A világunk egy törésponthoz érkezett. Azonban az új társadalmi szerződésre és az új globális megállapodásra támaszkodva, valamint az egyenlőtlenség kezelésével megtalálhatjuk utunkat, amely jobb napok felé vezet.
António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára