Eddig több mint 200 millió forint bevételkiesést okozott a pécsi Zsolnay Kulturális Negyednek az, hogy a koronavírus járvány miatt muszáj volt „lefújni” az intézmény márciustól júliusig tervezett rendezvényeit és bezártak a negyed kiállításai. A veszteség miatt az évente hozzávetőleg 2 milliárdból gazdálkodó kulturális intézmény nehéz helyzetbe került. Ezt fokozza, hogy eddig még nem született a megállapodás a kormány és az ellenzéki városvezetés között a negyed idei finanszírozásáról.
Az elmúlt napokban a kormányhoz közel álló média – egymás feltételezéseit átvéve – azt állította, hogy a város úgy akarja csökkenteni a Zsolnay ráeső kiadásait, hogy eladja az intézmény több ingatlanját az MSZP-hez kötődő befektetőknek, akik aztán pénzt termelő, diszkós-kocsmás bulinegyeddé változtatják a terület egy részét.
Ismert, hogy a 2010-ben átadott kulturális negyedet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra kihasználatlan, két és félhektáros területén alakították ki. Az unió volt a legfőbb támogatója a 10 milliárdos beruházásnak, aminek eredményeképp létrejött egy művészeti és technikai kiállításokat működtető, színházi és zenés produkciókat befogadó, fesztiválokat rendező, egyedi stílusú városrész.
Igyekeztünk utánajárni a jobboldali sajtó prognózisának. Ruzsa Csaba, Pécs alpolgármestere az említett találgatásokat manipulatív, zavarkeltő, lejárató hazugságnak minősítette. Ruzsa szerint a városvezetés soha nem tárgyalt senkivel a negyed ingatlanjainak eladásáról. Értelmetlen is volna, hisz az unió támogatásának feltétele az volt, hangsúlyozta az alpolgármester, hogy a negyed 2023-ig őrizze meg a funkcióit és ne váltson tulajdonost. Ha az önkormányzat e tekintetben szerződést sértene, akkor a támogatás egy részét vissza kellene fizetni. De azért sem lenne kifizetődő az ingatlaneladás, mert bukna az állammal 2015-ben megkötött szerződés, mondta Ruzsa. A kormány vállalta, hogy 2026-ig beszáll a Zsolnay finanszírozásába, ám ha a város közben bizniszelne a negyed épületeivel, akkor borulna az önkormányzat számára előnyös kontraktus.
Ruzsa Csaba hozzátette: a Zsolnay ez évi támogatásáról valóban nem született még megállapodás a kormánnyal, ám a tárgyalások jól haladnak, és úgy tűnik, közel a megegyezés.
Ám ha lesz is egyezség, az állam fokozatosan csökkenti a negyed támogatását. Ez a pénzmegvonás azonban nem annak szóló bosszú, hogy Pécs ellenzéki várossá vált októberben. A 2015-ös szerződés – amit a kormány még a fideszes vezetésű várossal kötött – kimondja, hogy Pécs fokozatosan többet vállal a negyed finanszírozásból. Így idén – ha pecsét kerül a szerződésre – egymilliárdot ad az állam és 200 milliót a város, 2023-ban viszont 800, illetve 400 milliót tesz be a kasszába a két támogató.
A számokból egyértelmű, hogy a kulturális negyed állami-önkormányzati támogatása nem nő a következő időkben, ezért, ha az intézmény ki akarja egyenlíteni az inflációs hatást, akkor gyarapítania kell árbevételét. Ez egyébként az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2017-ben 644, tavaly 816 millió volt a Zsolnay jegy- és reklámbevétele. A múlt héten a pécsi közgyűlés pályázatot írt ki a negyed mögött álló kft. ügyvezetői posztjára, s a város irányítói azt várják, hogy a leendő ügyvezetés ideje alatt a negyed az eddiginél is változatosabb, izgalmasabb, attraktívabb, látogatottabb programokat kínáljon, és növelje a cég bevételét. Azt is szeretnék, ha az évente 5-600 ezer vendéget magába invitáló Zsolnay javítaná a város idegenforgalmi vonzerejét. Vagyis – attól még, hogy a Zsolnay nem lesz bulinegyed – hatásos fesztiválokra, kulturális bulikra lenne igény.
A pályázati kiírást a városházán kisebbségben lévő Fidesz nem támogatta. A párt közgyűlési frakcióvezetője, Csizmadia Péter ezt azzal magyarázta, hogy a kiírás egy újabb fesztivál kitalálását-megrendezését várja a majdani ügyvezető csapatától. Csizmadia úgy véli, hogy az új vezetés először a negyed már meglévő programjait fejlessze, mivel egy új és ütős rendezvény bevezetése befektetésigényes és kockázatos.
Persze, a Fidesz – talán – azért sem támogatta a vezetői pályázat kiírását, mert nem értett egyet azzal, hogy a 120 embert foglalkoztató kulturális negyed dolgozóinak tizedét elbocsátottak az önkormányzati választás óta eltelt hónapokban. A kormányközeli média szerint azért voltak ezek a leépítések, mert kellett a hely az ellenzéki városvezetés kádereinek. Tény, hogy a negyednél néhány olyan ember kapott munkát, akinek szerepe volt az ellenzék októberi győzelmében, ám az is tény, hogy az elbocsátottak meg általában a korábbi városvezetés káderei voltak. A párthoz nem kötődő Zsolnay alkalmazottak – kérdéseimre válaszolva – humoros történeteket meséltek az elbocsátott dolgozók protekciós idekerüléséről és hozzá nem értéséről. Szóltak arról is, hogy a politikusi kapcsolatok révén felvett dolgozók egyike megsértődött, amikor kollégái egy munkahelyi beszélgetés közben kritizálták Ákost, mert a Fidesz-szimpatizáns popsztár a nőknek elsősorban anyaszerepet szánna, de arról is anekdotáztak, hogy volt, aki a negyed egyik fénymásolójában felejtette a mozgósítandó fideszesek személyes adatoktól hemzsegő listáját.
Mindamellett az előző vezetés az árbevétel-adatok alapján nem teljesített rosszul. A Zsolnay alkalmazottai azonban úgy érzik, nem a pártkádereknek köszönhetők az eredmények, hanem a negyed pártfüggetlen kulturális szakembereinek. S ők egyelőre maradtak.
