A múlt héten sztrájkbizottság alakult az Ózdi Acélműveknél, mert a dolgozóknak semmilyen módon nem sikerült elérni, hogy a vállalat vezetése béremelési kérdésben egyeztessen a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezetével. Mint lapunk is megírta, a szerdával végződően egy hét állt a munkáltató rendelkezésére, hogy megkezdje a tárgyalásokat. Egy kis lépést tettünk előre, de nem tudjuk mihez kerültünk közelebb, a megállapodáshoz vagy a sztrájkhoz - foglalta össze a szerdai nap történéseit László Zoltán, a Vasasok alelnöke. Ugyanis szóba állt velük a vállalat Németországban székelő vezetésének helyi megbízottja, ám csak egy újabb, a jövő hét keddjére szóló tárgyalási időpontról tudtak megegyezni.
A dolgozók követeléseiről, azok teljesítéséről nem esett szó, viszont a munkáltató kifogásolta a sztrájkbizottság felállítását, vitatta, hogy az jogszerűen történt. A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban megjegyezte, erre nincs szabályozás, csak a sztrájk megtartásának körülményeire vonatkozik jogszabály. Véleménye szerint az sérthette a munkáltató érzékenységét, hogy az üzemi tanács elnöke állt a szervezkedők élére, és emiatt ebbéli tisztségét fel kell függesztenie. Miután a vasasok helyi szervezetének titkára és az üzemi tanács elnöke ugyanaz, nem kifogásolható a munkáltatói indítvány, ugyanakkor ez nem kérdőjelezheti meg azt, hogy a dolgozóknak joguk van a sztrájkbizottság felállításához és a sztrájkhoz - tette hozzá László Zoltán.
A dolgozók álláspontja a bérkövetelésekről nem változott, mint ahogy a munkáltató sem tett ajánlatot a szerdai egyeztetésen. Az ózdi sztrájk támogatottsága azonban továbbra is erős: mint korábbi cikkünkben írtuk, az 500 dolgozó közül eddig mintegy 400 jelezte csatlakozását, de László Zoltán szerint ennél is többen hajlanak a munkabeszüntetésre. Így fenntartják követeléseiket, amely szerint minden munkavállaló számára egységesen bruttó havi 20 ezer forintos alapbéremelést, ezen felül a bértömeg 2-4 százalékára rúgó teljesítményalapú differenciált emelést kérnek. Szeretnék továbbá azt a 13. havi bért is visszakapni, amiről 2008-ban az akkori válság miatt mondtak le a dolgozók, akiknek azt ígérték, ha javul a gazdasági helyzet, ezt visszaadják.
László Zoltán úgy véli a német Max Aicher vállalatcsoporthoz tartozó Acélműveket érintő döntéseket Németországban hozzák, a helyi vezetés legfeljebb tárgyalhat és az előterjesztésig viheti a dolgokat, így felvették a kapcsolatot a német társ-szakszervezettel, az IG Metallal és közvetlenül is tájékoztatják a vállalatcsoport tulajdonosát a magyarországi érdekeltségénél történtekről, a szakszervezet álláspontjáról.
A főként betonacélokat, hengerhuzalokat gyártó Ózdi Acélművek Kft. vagyonát 1997-ben vásárolta meg a Max Aicher vállalatcsoport. Egy éve a magyar állam 20 százalékos részesedést vásárolt a 150 éves ózdi acélgyártás ikonikus vállalatában. A bértárgyalásokba eddig nem folyt bele az állam képviselője, ilyen szándékáról nem is hallani.
