szociális otthon;Bázakerettye;

- "Nem tudunk szabadságra menni, a túlórákat nem fizetik ki" - válság Bázakerettyén

Létszámhiányra, nem megfelelően ellátott gondozottakra, s a vezetői módszerekre is panaszkodnak a bázakerettyei szociális otthon dolgozói. A fenntartó szerint minden rendben van.

- Papíron lehet, hogy megvan a szükséges gondozói létszám, a gyakorlatban viszont alig néhányan dolgoznak egy-egy műszakban – állították lapunknak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) zalai kirendeltségének bázakerettyei otthonában dolgozók. "A hivatalos beosztás szerint olyanok vannak beírva, akik más intézmények alkalmazottai".

Azok után kerestük meg a pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében munkát vállaló nővéreket és ápolókat, hogy dolgozói bejelentést követően a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésben kikérte a munkavállalói létszámot az intézmény vezetésétől. Így kiderült, hogy papíron sincs meg a törvényben előírt létszám. Az intézmény tájékoztatása alapján 141 pszichiátriai betegre 18 gondozó jut az előírások szerinti 34 helyett, vagyis 47 százalékos a hiány.

Miután a TASZ más forrásokból úgy értesült, hogy még a 18-as létszám sem valós, a szervezet kikérte a márciusi beosztást, amit elsőre elutasított az intézmény vezetése. Miután figyelmeztették őket törvényi kötelezettségükre, küldtek egy beosztást, amelyben 18 személy szerepelt. A dokumentumban azonban neveket nem tüntettek fel, a dolgozókat az ábécé betűivel helyettesítették, így véletlenül sem lehetséges leellenőrizni, hogy a munkavállalók más szociális intézményben be vannak-e jelentve.

„A Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Aranyág Otthonában a feladatellátás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. A telephely a Zala megyében fenntartott intézmények közül az egyik legjobban ellátott" – állította érdeklődésünkre az SZGYF, de részleteket nem közölt. Az intézmény jó ellátottságát forrásaink is megerősítették, mondván, az infrastrukturális körülmények a hazai szociális otthonokhoz képest kifejezetten kiválóak, az épület teljesen akadálymentesített, felújított.

A "személyi feltételek" kapcsán azonban az ott dolgozóknak már merőben más a tapasztalatuk. - Volt olyan műszak, hogy mindössze két gondozó dolgozott az egész épületben – mondták a lapunknak nyilatkozó dolgozók. – Az pedig többször is előfordult, hogy a 12 órás műszak után éjszakára visszahívtak embereket, mert nem akadt, akit be lehetett volna osztani. Márciusban nem voltunk többen, mint nyolcan-tízen - állították.

A helyzetért egyértelműen az intézmény vezetését okolják. – Nemcsak szakmai dolgozók, de irodisták, konyhások, karbantartók is mentek el, mert nem tudtak elfogadni az alkalmazott vezetési módszereket, s hónapokon keresztül nem volt telephelyvezető sem – mesélték az otthon jelenlegi és egykori dolgozói. – Régen voltak egyéni és csoportos foglalkozások, relaxáció, masszázskád, mozgásos foglalkozások, most a foglalkoztató személyzet egy kertészt jelent az üvegházban, egy varrónőt a szövödében, egy nyugdíjast és egy fiatal lányt. Emellett elképesztő döntések születnek, például a kapu be van zárva, s hiába ért véget a műszak, csak akkor lehet hazamenni, ha engedélyt kapnak rá.

Elmondásuk szerint több szakmai dolgozó átkérte magát másik intézménybe, s mivel az otthon rossz híre miatt alig akad megfelelő képesítésű jelentkező az üres álláshelyekre, képesítés nélküliekkel próbálták feltölteni az állományt – kevés sikerrel. Ami persze kihat a gondozottakra is, hiszen nincs elég gondozó. Az otthon dolgozói szerint nem megfelelő a gyógyszerezés, a mosdatás-fürdetés, az étkeztetés. Nincs megfelelő orvosi háttér sem, az otthon korábbi orvosa május elején távozott, pszichiátert is csak hosszas keresgélés után sikerült találni, de nincs elegendő karbantartó sem.

- Nem tudunk elmenni szabadságra, mert nincs, aki helyettesítsen – panaszkodtak tovább a dolgozók –, a túlórákat pedig nem fizetik ki, hiszen, ha lekönyvelnék, hivatalossá válna, mekkora a gondozói létszámhiány.

- A fenntartói ellenőrzések során egyetlen alkalommal sem tapasztaltuk, hogy az intézményvezető diktatórikusan vezetné a telephelyet, a kommunikációja mind az ellátottak, mind a dolgozók irányában megfelelő” – közölte az SZGYF. Arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy hallottak-e a problémákról, ha igen, mikor és hány jelzést kaptak, s milyen lépések történtek az ügyben? Arra is rákérdeztünk, mikor történt utoljára bármiféle ellenőrzés, vizsgálat a bázakerettyei otthonban, s az milyen eredménnyel zárult? S persze, hogy hogyan fordulhat elő, hogy a törvény szerint az otthon ápoltak létszáma szerint 34 fős szakmai személyzetre lenne szükség, ezzel szemben az otthon bevallása szerint márciusban csak 18-an adtak szolgálatot, az otthon dolgozói szerint viszont ez sem igaz, s kevesebb, mint tízen? Az SZGYF zalai kirendeltségét is megkerestük, azonban nem válaszoltak kérdéseinkre.

Tömeges fertőzés is volt az intézménybenBázakerettye az elmúlt időszakban többször is bekerült a hírekbe, legutóbb tavaly év végén. Lapunk írta meg elsőként, hogy több, mint egy éve fertőzött az MRSA-vírus az intézményben, amikor az év végi közmeghallgatáson az otthon orvosa végre beszámolt a tömeges fertőzésekről, a telephely vezetője ugyanis megpróbálta eltitkolni a problémát - még az SZGYF zalai kirendeltségének sem jelezte a fertőzést, mely nemcsak a betegek, de a dolgozók között is terjedt. Az akkori kirendeltségvezető tavaly október óta már polgármesterként dolgozik egy másik településen, utódjáról viszont azt állították a lapunknak nyilatkozó dolgozók, hogy intézkedéseivel ellehetetleníti a munkát, s emiatt sokan felmondtak az elmúlt bő fél évben.
HelyreigazításA 2020. július 23. napján közzétett „Nem tudunk szabadságra menni, a túlórákat nem fizetik ki - válság Bázakerettyén” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy „hiába ért véget a műszak, a (dolgozóknak) csak akkor lehet hazamenni, ha engedélyt kapnak rá”. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Aranyág Otthonban portaszolgálat működik, amelynek feladata a gondozottak és a vagyon védelme. A kaput – indokolt esetben – a biztonsági őr nyitja és zárja. A műszak végét követően a dolgozók külön engedély nélkül hagyhatják el az intézmény területét. Valótlanul állítottuk, hogy (a dolgozók) „nem tudnak szabadságra menni, mert nincs, aki helyettesítsen, a túlórákat pedig nem fizetik ki”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a dolgozók csak rövid szabadságra tudtak menni, ugyanakkor 2020. I. fél évében 1,2 millió forint túlórapénz kifizetésére került sor.

A Balaton-parti település első embere 18 évig volt a posztján. Utalt arra: eddig tudott ellenállni a külső befektetői nyomásnak, a beépítési láznak.