Megváltoztatta a ruhavásárlási szokásokat a koronavírus, derült ki a Vatera felméréséből. Az online piactér a járványhelyzet előtt és a korlátozások lazítását követően is megkérdezte a felhasználóit a ruhavásárlásaikról.
A válaszok alapján úgy tűnik, az év hátralévő részében kétszeresére, 103 százalékkal is nőhetnek a ruhára költött összegek a veszélyhelyzet időszakához képest. A megkérdezettek márciustól júniusig átlagosan havi 8 875 forintot költöttek ruhára, az év további részében viszont kétszer ennyit, havonta 18 ezer forintot terveznek öltözetükre fordítani.
A megkérdezettek 40 százalékánál ez az összeg megegyezik a veszélyhelyzet előttivel, a válaszadók 21 százaléka viszont a korábbinál többet fog ruhára költeni, így várhatóan a ruhaipar forgalma hamarosan a tavalyi, illetve év eleji szintre emelkedhet – olvasható az eredményeket ismertető közleményben.
Márciustól májusig az online piactéren a felhasználók beszámolójához hasonló mértékű volt a ruházati szegmens változása; 40 százalékot estek vissza az eladott darabszámok, és 43 százalék volt a forgalomcsökkenés mértéke. A vásárlási kedv fokozatosan elkezdett visszatérni, júniusban már csak tízszázalékos különbség volt tapasztalható a ruházat kategóriában.
Bejött a virtuális vásárlás
Az online piactér márciusban és júniusban is megkérdezte a felhasználóit az elsődleges ruhabeszerzőhelyükről. Az eredmények szerint többen vásárolnak virtuálisan most, mint a járvány előtt. 4 százalékkal kevesebben választották a hagyományos üzleteket a vásárlás leggyakoribb formájaként (júniusban 58 százalék a márciusi 62 százalékhoz képest). Ezzel szinte azonos arányban, 17-ről 20,8 százalékra növekedett a webáruházakat preferálók aránya. Amíg korábban a megkérdezettek 8,7 százaléka volt rendszeres látogatója a használtruha-üzleteknek és 4,8 százalékuk vásárolt hazai online piactereken, addig most a használtruha-boltok forgalma mérséklődött (7,1%) az online piactereket pedig már 5,8 százalék választja. Bár a Vatera a ruha kategóriában jelentős csökkenést tapasztalt a veszélyhelyzet idején, összességében az oldal forgalma körülbelül 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Használt: egyedi és olcsó
Egy nemzetközi kutatás szerint 2030-ra a ruházati cikkek fogyasztása 63 százalékkal növekszik, a mai 62 millió tonnáról 102 millió tonnára. Ez több mint 500 milliárd pólónak felel meg. A környezettudatosság tehát a ruházkodásban sem elhanyagolható szempont, használt darabok vásárlásával sokat tehetünk az ökológiai lábnyom csökkentéséért. A járványhelyzet ideje alatt viszont jobban tartottunk a használt ruháktól az online piactér kutatásának tanulsága szerint. Míg korábban a válaszadók 60 százaléka választotta inkább az új ruhákat, addig a járványhelyzet idején ez a szám 66 százalékra emelkedett. A veszélyhelyzet megszűnése után ez visszaállt hozzávetőlegesen a korábbi arányra (61%). A Vaterán ugyanakkor a kritikus három hónapban is változatlan volt a használt és új termékek eladásának aránya, a korábbi időszakkal megegyezően a vevők háromnegyede a használt darabokat részesítette előnyben. A kutatás rávilágított arra, hogy a vásárlók 28 százaléka egyedi darabok keresése, 26 százaléka pedig árérzékenység miatt választja a használt ruházati cikkeket. A megkérdezettek 15 százaléka a felesleges eladása, új használt holmik beszerzése mellett rendszeresen tudja frissíteni a ruhatárát, 15 százalék pedig a környezettudatosság miatt dönt ezek mellett a termékek mellett.
Ki nem dobjuk – még jó lehet
A válaszadók nagy részére (72%) nem jellemző, hogy kidobja a felesleges ruhákat. Szinte minden második ember (46%) szívesen eladományozza vagy elajándékozza, a kitöltők harmada (32%) szívesen megtartja, negyede pedig eladja azokat. Az „egyszer talán még jó lesz” országa vagyunk, a megkérdezettek 58 százaléka tartja meg emiatt a cuccait, 28 százaléknak pedig nincsen szíve megválni a felesleges holmiktól. Minden tizedik (11%) ember gondolja, hogy nem olyan értékes darabok, hogy eladja őket. A kitöltők negyede kevesebb, mint 10 ezer forintra becsülte a nem használt ruhák értékét, harmaduk (36%) pedig 10 és 30 ezer forint közötti összegre tette azokat. A válaszadók 20 százaléka 30 és 50 ezer forint közötti értékben, 12 százaléka pedig 50 és 100 ezer forint közötti értékben őrizget felesleges ruhadarabokat. A válaszadók 8 százalékánál még ennél is többet érnek a háztartásban lévő nem használt ruházati cikkek. A kutatásban résztvevők negyede az elmúlt négy hónapban adott el felesleges ruhát, így is próbált kis bevételhez jutni.
