“Tudom, hogy mindig az utolsó lépések a legnehezebbek, de meg vagyok győződve róla, hogy meg tudunk állapodni” — mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs hétfő esti plenáris ülése előtt. A belga politikus újabb javaslatot terjesztett elő az EU következő költségvetésével és a járvány utáni helyreállítási alappal kapcsolatban, miután a legvitatottabb kérdésekről kisebb-nagyobb körben folytattak konzultációt a tárgyaló felek.
A friss tárgyalási keretben az elnök nem nyúlt a helyreállítási alap 750 milliárdos főösszegéhez, viszont az abból járó vissza nem térítendő támogatások összegét az eredetileg javasolt 500, majd 450 milliárdról 390 milliárdra csökkentette, mindenekelőtt a takarékos ötös — Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország — követelésének engedve. Ennek nyomán hitelnyújtásra 360 milliárd maradt.
A visszavágás elsősorban a vidékfejlesztésre, a kutatás-fejlesztésre, a régiók és iparágak zöld átállásának elősegítésére szánt programokat érinti, valamint a nemzetközi fejlesztési támogatásokat. Michel a mentőcsomagból a kutatás-fejlesztésre szánt összeget a felére, a zöld átállásra tervezett alapot a harmadára csökkentette, ami azért is fájdalmas, mert így épp az Európai Unió modernizálását célzó programokra jutna kevesebb pénz.
A támogatások visszafogásának hívei még a 390 milliárdnál is kisebb számot szerettek volna látni, de Emmanuel Macron francia államfő világossá tette: nem lehet jóval 400 millió alá menni. Lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy az új Michel-formula kielégítette-e a takarékosnak nevezett országokat. De az biztosan hozzájárult megegyezési hajlandóságukhoz, hogy javaslatában az elnök jelentősen megemelte a nekik és Németországnak járó úgynevezett költségvetési visszatérítések összegét, Ausztria esetében például a kétszeresére.
Az uniós büdzséből azok a tagállamok kapnak éves visszatérítést, amelyek aránytalanul nagy összegekkel járulnak hozzá a közös kasszához, és viszonylag keveset kapnak vissza onnan, így valamelyest kompenzálni kell őket. Az Európai Bizottság és a tagállamok jó része azon a véleményen van, hogy az úgynevezett "rabatt" rendszerétől fokozatosan meg kell szabadulni, már csak azért is, mert annak idején Margaret Thatcher brit kormányfő követelésére vezették be, és a britek ugyebár már nem tagjai az Európai Uniónak. Az ötök azonban kikötötték: bármely megegyezés csak a visszatérítések fennmaradásával képzelhető el.
A plenáris vita előtt nyolc tagállam — Magyarország és Lengyelország, valamint Dánia, Franciaország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Németország — vezetői külön megbeszélést folytattak az új jogállamisági szabályrendszerről, amely a jövőbeni uniós kifizetéseket attól tenné függővé, hogy az adott tagországban tiszteletben tartják-e az igazságszolgáltatás függetlenségét, és például az ügyészség hatékonyan fellép-e a korrupció, alkalmasint a magas szintű korrupció ellen. A megbeszélésnek azért volt külön jelentősége, mert a késő esti plenáris ülésen a jogállami feltételek és az EU büdzsével kapcsolatos klímavállalási célok is a napirenden szerepeltek. A fontos témákat mindeddig háttérbe szorította a pénzről szóló alkudozás.
Mark Rutte holland kormányfőt még délelőtt szembesítették az újságírók Orbán Viktor előző nap tett megjegyzésével, és megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök “a holland fickót” nevezte a csúcs első számú bajkeverőjének. “Nem foglalkozom ezzel, nekem itt az a dolgom, hogy a holland polgárok és egy erős Európa érdekeit védjem. Semmiféle háttérzaj nem téríthet el a szándékomtól”, válaszolta Rutte.
Lassan egyébként csúcsot döntenek az uniós állam- és kormányfők: ha újabb 24 órát szánnak a tanácskozásra, akkor megdönthetik a 2000-ben született nizzai rekordot, amikoris a francia városban összegyűlt politikusok öt álló napig vitatkoztak az utóbb nizzai szerződésnek nevezett szövegről. Igaz, akkor még csak tizenöten voltak.
Az azóta huszonhét fősre duzzadt vezetői testület egyelőre a negyedik napnál tart, a résztvevők ennyi ideje próbálják összegyúrni az EU következő költségvetésével és a járvány utáni helyreállítási alappal kapcsolatos nézeteiket.
