Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága.
Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – hangsúlyozta Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.
Egy követéses vizsgálat szerint jobb az életkilátása azoknak, akiknek radikálisan eltávolítják a prosztatáját. Az ilyen beavatkozáson átesett 70 év felettiek átlagosan még 11,4, míg a gyógyszerest kezelést kapók 7,4 évig éltek. A 70 év alattiaknál ez 11,3, illetve 8,8 év. Ebből a jelentős különbségből is látszik, mennyire fontos a korai felismerés – tette hozzá.
A férfiaknak világszerte, de Magyarországon még inkább „szegény az egészségtudatossága”, legtöbbjük csak komoly tünetek esetén menne el szűrésre. Mivel a prosztataráknak nincsenek korai tünetei, a szűrés a legalkalmasabb a betegség felismerésére, de annak előrejelzésére is, hogy az érintett mennyire hajlamos a betegség kialakulására.
Mivel a prosztataráknak nincsenek specifikus tünetei, bármilyen urológiai panasz, például gyakori vizelési inger észlelése esetén azonnal érdemes felkeresni a szakrendelést. Az urológus az M1-en elmondta, a prosztatarák későbbi fázisa leggyakrabban nehéz vizeléssel jár, illetve áttét esetén csontfájdalom és derékfájdalom is jelentkezhet.
A szakmai javaslat szerint 40 és 50 éves kor között legalább egyszer érdemes elvégeztetni egy olyan vérvizsgálatot, ahol a PSA, azaz prosztataspecifikus antigént nézik meg. Emellett egy olyan prosztatavizsgálatot is kell végeztetni, amikor a szakorvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát. Akinek a közvetlen családjában előfordult már a betegség annak 45 éves kortól, a többieknek 50 éves kortól érdemes egy-két évente megvizsgáltatni magukat.
A gyógyulásra sokkal nagyobb az esély, ha valaki egészséges életmódot folytat és rendszeresen vesz részt vizsgálatokon. Az legfontosabb az egészségtudatos életmód, a változatos táplálkozás, az optimális testsúly és a rendszeres testmozgás, amivel egyébként a krónikus megbetegedések 60 százalékát meg lehet előzni – tette hozzá Kovács Petra, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika szakorvos jelöltje, aki szerint a fiatalabb generáció már tudatosabb az egészségével kapcsolatban.
A Semmelweis Egyetem július 22-i, online előadására jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is. Az egészségnap részletes programja és a regisztráció itt érhető el.
